Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
hallgassa Komlóssy Arthur megnyitóját, Kardos Albert értekezését a száz év előtti Csokonai-kultuszról, Vályi Nagy Gusztáv Bíró előtt című versét, Krasznay Ernő színész tolmácsolásában, Sipos Béla Párbaj című novelláját és Homonnai Albert néhány versét. 1906. március 25-én délelőtt zsúfolt „ház" előtt Jókai-emlékünnep a Bika dísztermében. Ezen az ünnepen Géresi megnyitójában Jókai költészetéről beszél, Herczeg Ferenc szabad előadás keretében bemutatja Jókai négy ifjúkori levelét, mint Jókai zsenialitásának korai árulójegycit, Lampérth Géza pedig néhány versét és Oláh Gábor Jókai és Debrecen című tanulmányát. Az ünnep tiszta jövedelme 250 korona a budapesti Jókai-szobor-alzpot gyarapítja. 1906. április 25-én a Kollégium dísztermében mérsékelt számú, főleg diákokból álló hallgatóság előtt Géresi megnyitót mond, Bosznay István festőművész Zichy Mihályt és művészetét ismerteti. Szunyogh Barna Gáspár Imre Jegyzetek című sajtó alatt lévő verseskönyvéből, Molnár István Kolyezov orosz parasztköltőről olvas fel. Mások ünnepeiben vagy ünnepi s kegyeleti aktusában ebben az évadban is üdvözlő irat útján vagy képviselctilcg vesz részt a kör. Üdvözli Toldy László fővárosi fő levéltárost nagynevű apja, Toldy Ferenc százéves születési évfordulója 90 - Gyulai Pált nyolcvanadik születésnapja 91 -Apponyi Albert grófot - minden politikai vonatkozás nélkül 9(1 Száz esztendeje annak, hogy a magyar irodalomtörténet-írás megalkotója, a dicsőséges emlékezetű Toldy Ferenc megszületett, tengődő nemzeti jellemünk fellobogtatására és nagyjaink hazánk szűk határain túl való országoltatására. Az erős lelkek mutatta úton haladó s fiatalodó Magyarország büszke örömmel áll meg ezen a napon, amely a gondviselés határozatából nemzeti életünk piros vasárnapjává, nemzeti irodalmunk egy múlhatatlan harcosának születése napjává jegyeztetett. A magyarság eme közünnepén erős részt kíván magának Toldy Ferenc jelleme előtt való hódolatából Debrecen városa, a városnak lüktető szíve: százados főiskolása és irodalmi társasága: a nagy fia nevét őrző Csokonai Kör. Erős részt annyival inkább, mert Debrecen ma már Csokonai városa, Csokonainak pedig azt a helyet, amely a magyar költészet panteonjában őt joggal megilleti, s amelyet oly sokáig kétségessé tett számára a kishitűség. Toldy Ferenc éleslátása és páratlan igazságossága vívta ki. Csokonaiért Debrecen városa Toldy Ferencnek adósa akkor, amikor Toldyért Magyarország a gondviselésnek adós. Fogadja ezért Nagyságod, mint ünnepeltünk nagy lelkének örököse és tovább élése, fogadja Debrecen városának, Csokonai halhatatlan szellemét átörökölt főiskolájának, a vigyázó Csokonai Körnek szíves üdvözletét ezen a napon, mely Toldy Ferenc nem múló emlékének egy század határmezsgyéjén szenteltetett." (Debreczeni Független Újság, 1905. augusztus 12.) 91 „Mélyen tisztelt Tanár Úr! A debreceni Csokonai Kör választmánya hódoló tisztelettel üdvözli méltóságodat 80. születésnapja alkalmából. A nagy kor, a bibliai éveket meghaladó öregség az isteni gondviselésnek különös áldása, amelynek magaslata előtt lehetetlen elfogódottság nélkül megállni. Mennyivel mélyebbnek kell c határozottságnak lenni, ha ez a magaslat, amelyre az isteni jóság az öreg embert emelte, nemcsak az évek hossza során nyugszik, hanem a becsületes munkának, az igazság nehéz harcának, az írói nagy alkotásoknak, a költői örökbecsű műveknek gránátkövein emelkedik. Valóban, ha végignézünk azon a 80 éven, amellyel a sors megajándékozta Méltóságodat, egy nagy, sikerben gazdag, példaképül szolgáló 147