Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
- kultuszminiszterré történt kinevezése - és Balogh Ferenc választmányi tagját negyvenéves jubileuma alkalmából. Küldöttséggel tiszteli meg Weszprémy Zoltánt főispánná való beiktatása napján és Bernáth Elemér választmányi tagja temetését. Ami még a Zilahy-féle pályázatot illeti, c pályázat mindkét díjnyertes darabját előadja a színház. Az egyiket, Oláh Gábor Lilla című háromfclvonásos színművét 1905. november 17-én, a másikat, Homonnai Albert Az ifjú Csokonai című vígjátékát pedig 1906. február 11-én. Mindkét darab oly szép sikert arat, hogy többször is színre kerül. A kör és a színtársulat a darabok első előadása után este közös társas vacsorát rendez Oláh Gábor, illetve Homonnai Albert tiszteletére az Angol Királynő különtermében. S a Homonnai tiszteletére rendezett banketten részt vesz a nagyváradi Szigligeti Társaság több belső tagja is. A siker arra az elhatározásra bírja Zilahy színigazgatót, hogy ismét 1000 koronát írasson ki a Csokonai Körrel egy vígjátékra, melynek tárgya ezúttal a régi debreceni diákélet lenne. Ebből az elhatározásból azonban tudtunk szerint nem lesz semmi. így a Zilahy-féle drámai pályázatnak az első sikere után magva szakad. Ellenben a Kazinczy-pályázat nem hogy megszűnnék, hanem még három pályatételűvé bővül ki. De - sajnos - két első pályatétele ebben az évadban gyenge eredményt ér cl. Pedig mindkét pályatétcl méltó a pályázó ifjúság komolyabb figyelmére, az első Csokonai lírai költészetének esztétikai méltatását, a második Debrecen irodalmi életéből merített kisebb költői elbeszélés írását tűzi ki elébe. Annál kielégítőbb eredményű a harmadik pályatétcl, mely Schiller balladáiból vagy Lenau költeményeiből vár fordítást. Ebben a nemben Szávay Gyula, Nagy Zsigmond és S. Szabó József bírálata alapján 8 aranyat nyer Lenau Miska a Tisza partján című költeménye fordítása, 6-6 aranyat Schiller Polycrates gyűrűje és Ibicus darvai című versei. Kár, hogy a műfordítások szerzőit adatok hiányában nem nevezhetjük meg. szép eletet kell látnunk. Látjuk Méltóságodban a magyar demokrácia szellemi képviselőjét, aki kora ifjúságától késő vénségéig fáradságos munkát, a szó és toll emésztő munkáját végezte, látjuk Méltóságodban az igazságnak bátor hirdetőjét, aki a maga meggyőződését, megfontoláson és tanulmányon alapuló ítéletet, még akkor is, ha a nemzet nagy elfogultságát, a nép hiúságát, a közönség bálványimádását találta is magával szemben, látjuk a nagy tanítómestert, aki nemcsak az ifjúságot oktatja a tudós katedrájáról jó ízlésre, tisztult felfogásra, szellemi nagyjaink helyes megbecsülésére, hanem bírálataival, alkalmi beszédeivel, ünnepi szónoklataival a hallgatók és olvasók ezreit vezeti a művelődés, az irodalom, a stílus szövevényes útjain, mindnyájunknak, a jelen és jövő nemzedékeknek tanítómesterévé vált Méltóságod, midőn mint a legfényesebb magyar elmék rokonlclkű tolmácsa föltárta előttünk a magyar költészet sokszoros gazdagságát, midőn fölnyitotta szemünket Vörösmarty ragyogó költői nyelvének, Katona tragikai erejének, Kemény finom lelki rajzainak, Petőfi végtelen egyszerűségének és mérhetetlen nagyságának, Arany szerkesztő és jellemző művészetének meglátására, megértésére és így öntudatos elvezetére. S ezt az érdemes eletet besugározza a költészet fénye is, amely mély érzésű dalokból, valamint művészi alkotású elbeszélésekből és rajzokból, a magyar széppróza remekeiből árad Méltóságodra, a legnagyobb magyar költőknek nemcsak hivatott magyarázójára, hanem követőjére is." (Dcbrcczcni Független Újság, 1906. január 24.) 148
