Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Az 1905. év végén jelenik meg a kör égisze alatt Oláh Gábornak országos keretek közt is helytálló tudományos műve: A debreceni nyelvjárás. Még előbb pedig elhatározza a kör 7 hogy Barcsa János alapvető Csokonai-bibliográfiá\á\: kellő revideálás után kinyomtatja. 89 S ha már kiadványokról beszélünk, említsük meg ezekkel kapcsolatban a Kardos Albert szerkesztette Csokonai-antológia megmaradt példányainak sorsát is. E példányokat a kör tagjai közt kiosztják ajándékul, valamint az ország középiskoláinak ifjúsági könyvtára számára megvételre ajánlják. A felolvasó ülések szintén kellemes meglepetésekkel szolgálnak. Összesen öt felolvasó ülés zajlik le ebben az évadban s mindegyik szép sikerrel. 1905. november 17-én Csokonai-emlékünnep. A Bika Szálló díszterme annyira megtelik közönséggel ez alkalommal, hogy sokan a folyosókra szorulnak ki. Az ünnepélyt Rácz Károly zenekara Csokonai-dalok előadásával és Géresi Kálmán rövid beszéddel nyitja meg. Utána a Városi Dalcgylct clénckli a Mácsai Sándor által férfikarra átírt Esküvés című dalt. Szűcs István, a kör tagja Csokonai és Toldy Ferenc címen értekezik. Majd megint énekszám: Zilahy Gyuláné Singhoffer Vilma Csokonai-dalokat énekel, zongorán kíséri P. Nagy Zoltán. Jánosi Zoltán verseiből olvas fel. Kardos Albert beszámol annak a Zilahyféle pályázatnak eredményéről, mely Csokonai életéből merített színdarabra még a múlt évadban kitűz 1000 korona pályadíjat. Es Géresi Kálmán néhány üdvözlő szó kíséretében átnyújtja a pályamcstercs szerzőknek: Oláh Gábornak és a nagyváradi Homonnai Albertnek a megosztott pályadíjat: 500-500 koronát. Végül a Városi Dalcgylct clénckli Csokonai dalát A csikóbőrös kulacshoz. 1905. december 8-án szintén zsúfoltan nagyszámú közösség előtt kerülnek műsorra a főiskola dísztermében: Géresi Kálmán megnyitója után, Csűrös Ferenc humoros elbeszélése Csokonai korának kollégiumi életéről, Vándor Iván (= Várady Ilona) Mariska című elbeszélése és Szávay Gyula néhány verse. 1906. február 10-én ugyancsak a Kollégium dísztermében - élén Serényi Gusztáv nagyváradi íróval - nagyszámú közönség, főleg hölgyközösség gyűl egybe, hogy megs ' ; Először az Irodalomtörténeti Közlemények 1908. 1. számában, majd önállóan is megjelent: Barcsa János: Csokonai-bibliográfia. Debrecen, 1908.-A Csokonai Kör irodalom-adattára. - „Dr. Barcsa János, a Csokonai Kör választmányának buzgó és munkás tagja, meg a százados Csokonai-emlékünnep alkalmából összeállította a Csokonai Kör repertóriumát. Most a dolgozat újabb adatokkal kiegészítve megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények folyó évi első füzetében és benne megtalálhatjuk időrendben foglalva nemcsak Csokonai legkülönbözőbb műveinek valamennyi kiadását, nemcsak Csokonairól szóló nagyobb munkákat, életrajzokat, önálló tanulmányokat, hanem a szerző összegyűjtötte nagy munkával és fáradtsággal a Csokonaival foglalkozó kisebb értekezéseket, hírlapi cikkeket, amennyire ezeket egy embernek össze lehet gyűjtenie, sőt jegyzékbe foglalta Csokonainak minden fennmaradt kéziratát, amelyeket a M. T. Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a debreceni Kollégium, és a Csokonai Kör őriznek, végül azokat a régibb kezirati antológiákat, amelyekben Csokonainak többkevesebb műve található. A Csokonai Kör tagjai, de általában a Csokonai-kultusz hívei bizonyára örömmel vesznek tudomást dr. Barcsa Jánosnak c fáradtságos és becses munkájáról, amely minden valószínűség szerint külön füzetben is meg fog jelenni." (Debrcczcn, 1908. április 18.) 146
