Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

szerkesztője nyeri meg? Vagy említsük meg azt, hogy a Komáromi-ház emléktáblával való megjelölésének gondolata újra fölbukkan a körben, most már azonban konkrétabb alakban? Szóljunk inkább néhai Csanak József debreceni polgár hét gyermekének arról a 1000 koronás adományáról, melyért a kör úgy mond hálás köszönetet, hogy a nemes szívű adományozókat alapító tagjai sorába beiktatja. Ennek következtében 350 koronát clidcgeníthctetlenül a kör alaptőkéjéhez csatol, 650 koronát pedig a kör gyűjtött tőke vagyonába olvaszt. Es szóljunk Szilágyi Károly 100 koronás adományáról - a volt köri ügyésznek ez a 100 korona a kétévi tiszteletdíja. Volt ügyész? Igen, Szilágyi Károly, Bakonyi Samuval és Benedek Jánossá] együtt visszatarthatatlanul lemond tisztségéről. Helyükbe az 1902. január 12-i rendkívüli közgyűlés Tüdős Jánost választja meg főtitkárrá, Kardos Albertet titkárrá és Arvay Bélát ügyésszé. Az így megüresedett számvizsgálói tisztségbe Szántó Sámuel kerül. Bakonyi Samut és Benedek Jánost választmányi tagokká teszi ugyanez a közgyűlés. Más változás c működési év folyamán nem is történik a tisztikarban és a választmányban. A kör tagjainak száma héttel szaporodik. Hat választmányi ülés, egy rendkívüli és egy rendes közgyűlés intézi a kör ez évi ügyeit. Az 1902. április 7-i választmányi ülésből megismerjük az 1901-1902. működési év pénztári forgalmát és az 1902-1903. működési évre szóló költség-előirányzatot. A pénztár forgalma 4584 korona 72 fillér kiadással és 1554 korona maradvánnyal, 6138 korona 72 fillér. így a kör vagyona: 43 119 forint 93 korona. A költségelőirányzat 5738 forint 50 korona bevétellel szemben 5370 korona kiadást és 368 forint 50 korona felesleget mutat. A választmány elfogadja a költség-előirányzatot. De kiköti, hogy a költségvetés adjon lehetőséget a Magyar Remekírók című gyűjtemény megrendelésére és a Csokonai-centenárium céljaira máris 200 korona félretétclérc. Mindezen az évadzáró rendes közgyűlés (1902. június l-jén) csupán annyit módosít, hogy a felolvasó ülések jövedelmét egy összegben 500 koronával irányozza elő. Az 1902-1903. működési év Géresi elnöksége korának egyik legigényesebb esztendeje. A kör megkísérli, hogy kitörjön élete megszokott keretei közül. Kísérletének középpontjában ösztönzőjéül az irodalmi decentralizáció szükségességének gondolatát állítja. Úgy érzi, itt az ideje, hogy Csokonai tisztes népi hagyományait a fővárosi sajtó és a könnyebb fajta irodalmi termékek árasztotta felületességgel, idegenszerűséggel, léhasággal és frivolsággal szembeszögezze. E célból tisztán irodalmi működést óhajt kifejteni. Hangzanak cl viszont kebelében olyan kívánságok is, amelyek a tudományok és általános szellemi ismeretek népszerűsítését tűzik ki fő feladatául. Választania kell e kettő közül. S egybevetve képességeit és főleg az cmlékkertckkcl kapcsolatos kötelezettségeit - sajátos debreceni józansággal - úgy választ, hogy egyik törekvését sem ejti el, viszont mindegyikből lcalkuszik valamit. A kiegyezés korában kiegyezéses irodalompolitikát csinált. Decentralizációs törekvése belső támasztékául titkára, Kardos Albert olyan tudományos és irodalmi havi vagy időszaki folyóirat alapítását indítványozza, mely közvetlenül magának a körnek, közvetve Debrecen vidéke, főleg Északkelet-Magyarország 123