Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

többi hasonló kulturális intézeteinek hivatalos közlönye lehet. Ez a folyóirat hivatva lenne arra, hogy Debrecen régi nemes irodalmi hagyományait föltámassza, a kollégiumi anyakönyvtár nagybecsű kincseit ismertesse és földolgozza s a vidéki irodalmi körök érdekeit képviselje. A választmány helyesli Kardos Albert indítványát. S a folyóiratról adandó véleményes javaslattételre bizottságot küld ki, melynek tagjai: Géresi Kálmán, Kardos Albert, Tüdős János, Ferenczy Gyula és Zoltai Lajos

66 A bizottság először is az anyagiakkal akar tisztában lenni, ezért erről még az évad folyamán tudakozódik a vidék egyetlen komoly számbavehető irodalmi folyóiratáról a kolozsvári Erdélyi Múzeumról. Folyóirattervében csak erősíti a kört az a nagy mozgalom, mely a vidéki irodalmi és közművelődési társaságok országos szövetségét akarja megteremteni. A kör ugyanis decentralizációs törekvése külső támasztékát keresi benne. Ez a mozgalom az Országos Irodalmi Szövetség. Megindítója Pékár Gyula a Petőfi Társaságból. Célja az, hogy a vidéki kulturális egyesületek a szövetkezés erejével és a Petőfi Társaság, mint szellemi vezér, támogatásával hivatásukat hathatósabban gyakorolják. A Petőfi Társaság körlevele a kört is felszólítja, hogy küldötteivel vegyen részt a szövetség Budapesten 1903. január 6-án tartandó országos értekezletén. A kör 1902. december 3-i választmányi ülése,

67 miután alaposan megtárgyalja az ügyet s a szövetség célkitűzésérc vonatkozó66 „(...) x Kardos Albert a következő indítványt terjeszti elő: A Csokonai Kör választmánya bizottságot küld ki, mely beható megfontolás tárgyává tegye azon kérdést, vajon vállalkozhatnck-c a Csokonai Kör a maga szellemi és anyagi erejének számba vcvésévcl, de Debrecen városának, az cv. rcf. Kollégium Nagykönyvtárának, esetleg a Debrecen vidéki irodalmi egyesületeknek segítségére is támaszkodva, egy oly irodalmi és tudományos folyóirat szerkesztésére és kiadására, mely elsősorban a Csokonai Körnek szolgálva hivatalos közlönyéül, de éppoly mertekben hivatva volna Debrecen regi nemes irodalmi hagyományait feltámasztani a kollégiumi Nagykönyvtárban heverő holt tőket, nagybecsű rejtett kincset ismertetni és feldolgozni, a vidéki irodalmi köröknek érdekeit képviselni. A kiküldött bizottság meg ez év folyamán elkészíti és reális költségvetés kíséretében beadja a folyóiratra vonatkozó véleményes javaslatát. Géresi Kálmán elnöknek c kérdésben az az álláspontja, hogy a vidéknek és főképp Debrecennek nem szabad lemondania egy ilyen folyóirat kiadásának a reményéről, de a legmesszebbmenő óvatosságot ajánlja, mert nemcsak az anyagi akadályokat kell elhárítani, hanem irodalmi színvonalát is biztosítani kell. Dr. Tüdős János óhajtja a folyóiratot; ha az eszméből csak annyi valósul meg, hogy a kör időhöz nem kötött füzeteket bocsát,közre, az indítvány nem tévesztette cl célját. Dr. Ferenczy Gyula a kollégiumi Nagykönyvtáft nem tartja rejtett kincsnek, de mégis a folyóirat volna hivatva a nyersanyagot földolgozni és a közönség elé tárni. S. Szabó József szívből óhajtja a folyóirat létrejöttét, mert meggyőződése szerint csak így keletkezhetnek egészséges irodalmi középpontok. (...)" (Jegyzőkönyv a Csokonai Kör 1902. október 15-én tartott választmányi üléséről. DIM) 67 „(.••) Elnök felolvassa a Petőfi Társaság meghívóját, mely az irodalmi egyesületeket országos irodalmi szövetség alakítására szólítja fel és amely szerint a Csokonai Körnek is két képviselőt kellene küldenie a Petőfi Társaság nagygyűlésén (1903. jan. 6.) tartandó értekezletre. Elnök ismerteti a mozgalom előzményeit, a maga részéről kívánja, hogy a Csokonai Kör 124