Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
szoba, egy előszoba, egy kamra, egy vízvezetékre berendezett klozct és egy házi kert tartozik. Mindennek kétévi bérösszege 1200 korona, melyet 150 koronás részletekben negyedévenként előre kell fizetni. Ilyenformán nem is ingyen, de következő bérlet mellett sokkal nagyobb otthonhoz jut 1900. szeptember l-jétől a kör. De ő ennél is többet akar: állandó otthont, honnan nem kell ide-oda hurcolkodnia. Ez irányban Dobieczky javaslatot is tesz az 1901. június 4-i választmányi ülésen. A választmány pártolólag terjeszti be a közgyűlésnek Dobieczky javaslatát. Ennélfogva a közgyűlés megbízza a választmányt, hogy a kör tervbe vett állandó otthonának helyéül kérje cl a várostól Csokonai vélt születési háza telkét. Ezzel kapcsolatban Móricz Pál egy kívánságát fejezi ki abban a vezércikkében, melyet a Debrecen 1901. június 18-i számában Levél a Csokonai Körről címen ír. Kívánsága így hangzik: „Adja oda ingyen a körnek" a (vélt) Csokonai-házat a város, de évi segélypénz nyújtása mellett kösse ki azt is, hogy a kör itt magyar néprajzi múzeumot is fog fenntartani és fejleszteni. Ami e kívánság második részét: a kikötést illeti, ide vonatkozólag tudnunk kell a következőket. A kör egyik tagja, Vadász Emil a halápi erdőben végzett ásatáskor igen becses bronzkorszakbcli régiségekre bukkan, s ezek közül 2 db urnát a körnek ajándékoz. Erre a választmány, amely 50 koronát adott Ferenczy Gya/ának, csakhogy az zavartalanul figyelhesse Vadász ásatásait és leszűrhesse az ásatások tanulságát, elhatározza c régiségek további kutatását. E végből Ferenczyt, Dohieczkyt és Benedeket bízza meg a tennivalókkal, majd az évadzáró közgyűlésen 400 koronát előirányoz. Ezek tekintetbevételével ajánlja Móricz Pál jelzett vezércikkében azt, hogy létesítsen a kör Debrecenben városi néprajzi múzeumot, mert bár nagyon derék dolog az is „ha bronzkorszakbcli urnákkal, fcgyvcrdarabokkal gazdagítják e kör gyűjteményeit - írja Móricz, de szerintem a kör hangoztatott hivatásának s a nemzeti érzések fenntartásának még inkább, még helyesebben megfelel, ha a magyar nép, különösebben debreceni és vidéki nép (a pásztorok, földművesek, régi iparosok, harcosok) avatag múltját méltatja közelebbi figyelemre és emeli kutatásainak gyűjtéseinek főbb céljává..." S ide kívánkozóan utal a Móricz Pál vezércikkét közlő hírlapi szám Széli Farkas és Tóth András szobrász jelentős etnográfiai gyűjteményére. Ebben az évadban a kör két ügyből kifolyólag is támogatólag-jutalmazólag nyúlhat bele a helybeli főiskolás ifjúság életébe. Az egyik ügy a Fazekas Mihály síremlékének ügye - ebben a főiskolai Magyar Irodalmi Társulat 1900 októberében mozgalmat indít. A kör siet kijelenteni, hogy támogatni kívánja ezt a mozgalmat annál is inkább, mert erre a célra már alaptőkéje is van. A másik ügy a Kazinczy-pályázaté. Az ez évadbei i Kazinczy-pályázatra egyetlen költői mű sem érkezik be - prózai mű is csak egy. De ez az egy prózai pályamű a Kardosból, Géresiból, Benedekből álló bíráló bizottság véleménye szerint annyi szorgalommal, lelkiismeretességgel és a tárgy iránt való szeretettel készült, hogy teljes dicséretet és jutalmat érdemel. A pályadíjnyertes mű címe a feltételekhez híven „Ifj. Péczely József debreceni tanár élete, irodalmi működése és hatása". Szerzője Balkányi Kálmán joghallgató. Jutalma tizenöt darab tízkoronás. 61 61 Balkányi munkája ifj. Péczely József címmel megjelent 1903-ban az Irodalomtörténeti Közleményekben. 118
