Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
A körtől elindított és a körrel állandóan összefüggő Kossuth-szobor és Szabadságemlék-mozgalom ebben az évadban sem alszik el. A debreceni Kossuí/z-szobor tőkéje 1900. december 31-ig kamatostól 24326 korona 2 fillérre gyűl föl. Az emlékkertben felállítandó Szabadság-emlék pedig már a megvalósulás útjára is lép: az c tárgyban kiküldött bizottság megbízásából Tóth András debreceni szobrász elkészíti és bemutatja a szabadságszobor mintáit. Addig is, amíg ez történik, tovább őrzi a honvédtemetőt a bizottság pénzkészletéből kielégített Csige-kertség. A Boldizsár Kálmán javasolta népszerű Csokonai-kiadás ügye szintén behatóan foglalkoztatja a kört. A választmány Géresit, Komlóssy Arthurt, Kardost, Ferenczyt, Gulyást, Dicsőfit, S. Szabót, Sárváryt és Benedeket bízza meg az e tekintetben való tennivalók előkészítésével. Ez a Géresi elnöklete alatt működő bizottság figyelembe veszi ezt a körülményt, hogy éppen ebben az évadban jelenik meg a magyar könyvpiacon Csokonai összes műveinek egy népszerű kiadása. Ezért gondoskodása főképp oda irányul, hogy Csokonai halálának századik évfordulójára: 1905-re készítse elő a kör égisze alatt történő kiadásra Csokonai összes műveit, kéziratban itt-ott található ismeretlen munkáival s kimerítő életrajzzal együtt, sőt lehetőleg illusztrációkkal díszítve. Ezzel szemben az évkönyv ügye végleg elkallódik s az emlékkertek ápolása is ellankad. A választmány 1901. június 4-i ülésén meg egyszer fölhívja Benedek titkárt, hogy az évkönyvet készítse el s karácsonyra jelentesse meg. Mindhiába, pedig az 1901. évi közgyűlés 600 koronát előirányoz erre a célra. Ugyancsak hiába fizet a kör évenként 680 koronát az emlékkertek gondozásáért és öntözéséért. Ezek a kertek a jelen évadban tarthatatlanul elhanyagolt állapotba jutnak. Ezért a választmány szintén 1901. június 4-i ülésén fölhívja Lengyel Imrét, az cmlékkertek felügyeletével megbízott tagját, hogy tegyen jelentést és javaslatot ide vonatkozólag. Öt választmányi és három vegyes bizottsági ülés zajlik le ebben az évadban. Az 1901. június 16-i évadzáró közgyűlésnek, melyen megjelenik Kiss Áron rcf. püspök is, Szilágyi Károly, a kör ügyésze beadja lemondását, mivel azért a gazdálkodásért, melyet a kör saját vagyonában s a reábízott idegen alapokban legújabban folytat és folytatni szándékszik, nem vállalhat felelősséget. A közgyűlés, miután Géresi közelescn foglalkoztatni kívánja a kezelése alatt lévő alapok jogi természetével, utasítja a választmányt, hogy igyekezzék a lemondó ügyészt maradásra bírni. így ezúttal a tisztikar összetételében semmi változás nem történik. A választmányban is csak annyi, hogy Kölcsey Sándor helyére Boldizsár Kálmánt választják meg. Ellenben mind az alapító, mind a rendes tagok száma jelentékenyen apad: a kör az évad végén negyvenöt alapító és háromszázhatvan rendes tagot tudhat magáénak. Annál örvendetesebb dolog, hogy a kör alaptőkéje viszont számottevően gyarapodik. Gyarapítja elsősorban néhai Egri Dobray István és felesége, néhai Horváth Kovács Zsuzsanna 2000 koronás alapítványa, melynek ellenszolgáltatásaként a kör gondozni köteles az alapítók sírját. Gyarapítják továbbá 70 koronával Mandel Pál országgyűlési képviselő és szokott adományaikkal a város, a rcf. egyház, az István Gőzmalom Társaság s az Első Takarékpénztár. Mindezzel és mással, pl. a most befolyt Kövesdi-alapít119
