Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

nyolcvanhatra emelkedik. Mindamellett az alapító tagok közé belép Vadon Sándor 50 koronával. A kör ez évadbeli bevétele: 6175 korona 44 fillér, kiadása: 5564 korona 86 fillér, vagyona 38071 korona 20 fillér. Vagyonát két örökség is gyarapítja. Néhai Kövesdí János 2000 koronát hagyományoz a körnek azzal a kikötéssel, hogy sírját a kör hagyománya kamataiból gondozza s a haltak estéjén évenként kivilágíttatja. E kikötés teljesítését azonban örökhagyó örököse, Kövesdi Imre magának tartja fenn. Néhai lllésy Györgyné Rácz Erzsébet pedig 1000 koronát hagyományoz hasonló feltétellel: az Erzsébet leányával közös sírboltja örökös gondozásának feltételével. E feltétel teljesítéséről a választmány megbízása folytán közvetve Kardos Albert gondoskodik. A város most is kiutalja a körnek szokásos évi segélyt, de kiutal a körből kiindult és a körrel összefüggő vegyes bizottság költségeire is 200 forintot. lllésy Györgyné és Armós Bálint hagyatéka után 50-50 forint örökösödési illetéket vetnek ki, Szilágyi azonban ez illetékek ügyében is él a fellebbezés jogával. Szilágyinak egyébként nem kis érdeme van abban, hogy Köveseidtől örököl a kör. Kövesednek a kör érdekében való befolyásolásáért köszönetét is fejezi ki Szilágyi előtt a választmány. Nagy kár, hogy Széli Farkas elnöksége alatt álló ötéves ciklusra vonatkozólag nem maradt fönn a Csokonai Körnek évkönyve. így ez időszak munkálkodásának szellemét a helybeli napilapokban leközölt felolvasások, évi jelentések, beszámolók és a megmaradt jegyzőkönyvek alapján ítélhetjük meg. Már eddig is észrevehettük, hogy a kör ez időszakbeli felolvasásai s más szellemi termékei mennyi mindent felölelnek. Felölelik a költészet, széppróza és irodalomtudomány számos műfaját: a népdalt, műnépdalt, lírai és epikai természetű verset, balladát, műfordítást, a vígjátékot, színházi prológot, a társadalmi és történelmi novellát, tárcát, útleírást, csevegést, az irodalomtörténeti, esztétikai és kritikai tanulmányt, irodalmi emlékbcszédct stb. De meglátogatják ezenkívül a zene, ókor, keleti nevelés, társadalom, jog, mezőgazdasági tudomány, a természettudományok területét is egyegy ismeretterjesztő előadás és a színháztudományt egy színészettörténeti munka formájában. Végül érintik a hittudományt egy irodalomerkölcsi értekezés révén. Ily széles körű érdeklődés, no meg a pusztán szórakoztató műsorszámok mellett érthető, hogy a kör nemcsak megtartja, de bizonyos fokig erősíti is Debrecen egyházi és világi társadalmával, különösen a női és főiskolás társadalmával való kapcsolatát. S bár - Boldizsár Kálmán által kijelölt - feladata Csokonai munkái népszerűsítése a debreceni polgárok között, mégis ennél többre törekszik: az általános kiművelés és a megfelelő irodalmi-világnézeti irányítás alá fogni a debreceni józanságot. Hogy ezt milyen sikerrel teszi, erre vonatkozólag idézünk egyik mecénásának, néhai Armós Bálintnak végrendeletéből: „.. .A Csokonai Kör már eddig is beigazolta azt, hogy Debrecen város szellemi fejlődésének előmozdítására nem csak hivatással bír, de akarata és képessége is van ezen hivatás beváltására..." 111