Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEK Szabó István szerint a magyar falurendszer gyökerei a X. században alakultak ki, és ha az avar rokonokra gondolunk, akkor még régebben, hiszen nehezen feltételezhető, hogy többgenerációs temetők léteztek volna állandó települések nélkül. Az ezredforduló Magyarországát már olyan agrárfalvak jellemzik, melyek önálló paraszti háztartások és üzemek együttesei. Bizánci források szerint az Etelközben is volt nyoma a falusi életnek, de a földmüvelésnek - minden bizonnyal. Nem kellett tehát eltanulnunk senkitől sem, ugyanakkor az ország területének korlátossága nyilvánvalóan vezetett a földművelés előtérbe helyezéséhez, az állattartás mellett. A folyamat közel öt évszázad alatt teljesedett ki, és a XV. század elejére elérte a legnagyobb sűrűséget: 20-21 ezerre becsülik a falvak számát. A települések sokasodása országos jelenség, sőt európai, mert akkoriban a nagyarányú természetes népszaporulat már általános jelenség. Zoltai Lajos okleveles források alapján 50 olyan települést sorol fel, amelyek a XIII—XVI. században néptartó helynek számítottak. Ezek közt sok apró, csak néhány háztartást számláló és néhány „óriás falu" is található, mint például az akkoriban országosan is jelentős, 156 háztartásos régi Hortobágy, vagy a monostoros Ohat, és Zám. A sűrű faluhálózat kialakulását a népességgyarapodáson túl a gazdasági életben történt radikális fejlődés magyarázza: a mezőgazdaság átalakulása, a pásztornép földművelővé válása. Az adott körülmények közt ez biztosabb létalapot jelent, de ugyanakkor a nemzetségi együttélés kötelékeit fellazítja. A fenti okok a nagyobb határú falvak osztódásához vezetnek. Egy-egy jelentősebb falu környékén több új születik, így Ohatból nő ki Egyek, Bodajcs, Hódos, Szekeres-egyház, és ugyanezt láthatjuk a régi Hortobágy falu határában is. És nem feledkezhetünk meg az ismétlődő betelepedésekről sem, például 1067-ben Hortobágy falut 10 besenyő vitéz is lakja. Akkoriban nincsenek még kiváltságaikkal vonzóvá tett városok, és így a falualapítási kedv töretlen, tehát minden ekkor megszülető település még falu. A településhálózat kialakulását alapjaiban a nemzetségi birtokrendszer, a királyi várispánságok és a feudális nagybirtok határozza meg. A következőkben a Hortobágyot illetően ezt a három fő tényezőt vesszük majd figyelembe.