Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

Település-földrajzilag megkülönböztetnek ősi-önkéntes, azaz organikus, és szabályozott-tudatos, vagyis létrehozott, organizált kialakulást. Magától érthetően az ősi önkéntes faluszerveződés a nagycsalád - nemzettség — várispánság rendszerre alapul, a tervszerű falualapításokat főként a nagybirtok és az egyház determinálja. Az ősi FALU: HORTOBÁGY Az Árpád-kori települések közül méretében a legjelentősebb falut a korai források ugyanúgy nevezik, mint a folyót: Hortobágynak. Pontos helyét nem ismerjük, pedig a vidék királyi határispánságához tartozott, s a „marchia" kulcstelepülése volt. Olyan ősi falu, amely az első foglalók településeként minden külső beavatkozás nélkül fejlődött. Azon túl, hogy a folyón átvezető réven itt haladt át az említett országos fontosságú kelet-nyugati kereskedelmi főút, a környezeti adottságok is minden tekintetben a falu korai kifejlődését indokolták. A halban gazdag folyót gazdag ligetes legelők övezték, a terület egyaránt kiválóan megfelelt állattartásra és földművelésre is. Magyarország településeiről csak a latin írásbeliség kötelező elterjedésével, tehát a XI. századtól maradtak ránk források. A szóban forgó területről az első dokumentáció az 1067 körül keletkezett Százdi Apátság alapító-levele. Ekkorra a terület birtokosa az Aba nemzetségű Péter ispán, aki a Borsod megyei Mezőcsát és Tiszakeszi térségében megalapította a Százdi Bencés Apátságot. Az ennek megélhetést biztosító birtok Szihalom - Ároktő - Hortobágy falvak határaira terjedt ki, melyről az adománylevél részletesen rendelkezik. Ebből csak a Hortobágyra vonatkozó rész magyar fordítását idézzük, mely bepillantást enged a korabeli falu társadalmi életébe. „Chartybak (Hortobágy falu) határa kezdődik Chartybak (Hortobágy folyó) felől nyugatra, a Bassy halom (Bas-halom) csúcsán, innen ahhoz az úthoz tart, amely Zondanektől (Szandaliktól) jön és Chegenbe (Csegébe) vezet a völgy szegletéig. Innen egy ér partján keresztül jobb felé fordul és tovább megy egy hegyecskéig, amely Salu (Soly) falu mellett van. Innen a Fygudy (fügedi) földhányásig tart és a Marci-i (márki, Márkus?) földhányásig, majd a Chordy (Hort) határáig, a dombokig tart, ahonnét a szántóföldön álló kör-