Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)
A Hortobágy-puszta településnéprajza
A HORTOBÁGY-PUSZTA TELEPÜLÉSNÉPRAJZA A mai Hortobágy-puszta a neolitikum óta emberlakta terület. A kunhalmok környékén kőkori, koraókori és szarmata-hun-avar leleteket egyaránt találtak, bizonyítván az emberi közösségek korai élet-folytonosságát. A Bizáncból egy követjárás alkalmával Attila nagykirály udvarába látogató Priscos rétor a Kárpát-medence hun népei közt felsorolja a szarmatákat és a szabírokat is, majd jó félezer évvel később Konstantinos Porphyrogenitos sokat idézett könyvében arról szól, hogy a császárnál látogatást tevő megyer törzsbéli magyar előkelők pontosítják a császárt, amikor türknek nevezi őket: nem türkök vagyunk, hanem „sabarthoi asphaloi" (rettenthettetlen szabírok). Zoltai, a neves régész-történész száz évvel ezelőtti ásatásai szerint a 240 kurgán nagyobb részéből Kr.u. II-IV. századi szarmata, vagy azzal rokon leletek kerültek elő. Utóbb Bartucz Lajos és antropológiai iskolájának tanítványai a csontok vizsgálatából arra következtetett, hogy a szarmatának nevezett leletek embertani anyaga megdöbbentő hasonlóságot mutat a mai magyar emberével. A régóta sejtett kontinuitás tehát újabb igazolást nyert. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a Hortobágy népében ott él a régi korok embere, annak ellenére, hogy a történelem vihara jó néhányszor átmosta e tájat. Lakott volt mindvégig és az egyes kultúrák népe megérhette az utána következőt, tapasztalatait tovább adhatta. Egyébbiránt: a békés gyarapodásról soha nem szólnak a korabeli források, azok csak a rendkívüli eseményeket jegyzik, a háborúkat és a katasztrófákat. Az élet tehát nem az utolsó honfoglalással kezdődött, hiszen kevéssel utána már kifejlett és a korabeli mértékkel mérve nagyon is sűrűn lakott településrendszerről szólnak az iratok. Föld-fa várak, és bonyolult - keresztmetszeti méretei miatt inkább vízrendészeti, mint védelmi célokat szolgáló — sáncrendszerek egy szempillantás alatt nem nőhetnek ki a földből, azoknak már akkor is múltja volt. Helységneveink soha nem emlékeztetnek arra a tényre,