Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
A történelem tárgyú könyvek között az egyik legkorábbi Budai Ézsaiás műve: Magyarország históriája... (Debreczen, 1805). Fényes Elek: Magyarország leírása (1847) című munkájában szoboszlói vonatkozás is található. A reformkori várost a következőkben jellemzi: „...Szoboszló, Debreczenhez nyugotra, 3 órányira a pesti országúiban, 16.449 lakos. Roppant kiterjedésű határa gazdag, hozzá még Bihar megyei birtokon kívül Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles puszták is tartoznak. Lakosai szarvasmarhát, különösen lovat tenyésztenek s fuvaroznak." 3 5 Az elmúlt évszázad második felét és a XX. századelőt idézik olyan forrásértékű nagy sorozatok, mint a Magyar Történelmi Emlékek, Magyar Történelmi Tár, Erdélyi Országgyűlési Emlékek, II. Rákóczi Ferenc Levéltára, Kincsestár, Thököly Naplója..., Okmánytár, Magyar Történeti Életrajzok. A századforduló táján készült 5-20 kötetes (esetenként ennél is több ) ünnepi kiadású művek közül mindenképpen kiemelkedő az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, a Nagy Képes Világtörténet, Szilágyi Sándor (szerk.) A magyar nemzet története, Kossuth Lajos Iratai, Gracza György: Az 1848-49-es magyar szabadságharc története, Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar Történet című munkája és más művek. Földrajzból a XIX. század eiejétől számos tudományos művet, útleírást, kézikönyvet és igen jelentős sorozatokat kínál a gyűjtemény. Többek között megtalálhatóak például György Aladár, Cholnoky Jenő művei, utalhatunk a történelmi Magyarország színes megyetérképeire is. A könyvtár legkorábbi lexikona Budai Ferenc háromkötetes művének egyike (1804-1805). Időben következik a 12 kötetes Hasznos Ismeretek Tára a reformkorból, majd Pallas Nagy Lexikona (1893-1900), az Üj Idők Lexikona a két világháború közötti időszakból, továbbá a most megjelenés alatt álló Magyar Nagylexikon és az utóbbi évek néhány szaklexikona. A vallásos jellegű könyvritkaságok köréből figyelemre méltóak a XVIII-XIX. századi imakönyvek, énekeskönyvek, zsoltárok, halotti énekek. Szenczi Molnár Albert gyönyörű kötésű zsoltárfordítása 1764-ből való. Bibliákból több kiadás áll rendelkezésre. Két legrégibb példány (1803, 1805) Károli Gáspár fordítása. A debreceni nyomdából került ki Szoboszlai Pap István: Könyörgések, egyházi beszédek és predikatziók c. könyve (1831), mely egykor igen elterjedt volt környékünkön. Költőink, íróink (Kölcsey, Vörösmarty és mások) több műve a reformkorban, illetve a XIX. század ötvenes-hatvanas éveiben látott napvilágot. A szoboszlói származású Radó Imre (1802-1848), az „elfelejtett költő" verses füzetei a nép nyelvén fogalmazták meg 1848 politikai problémáit. 32
