Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)
Tartalom
A márciusi forradalmat követő országgyűlési választások eseményeire utalva a választók és a választottak felelősségéről a hazafi így vallott: „...Petőfit, kit elébb jól megdicsérének Bor közbe, azután majd agyon verének; így hát a bölcs elmét a sok oktalanok Ithon hagyták, de azt ők bánják meg magok. Megért eszű ember kell a deitára A 'ki rá vigyázzon az ország dolgára Hellyes ítéletet mindenkor tehessen Maga hazájának hasznára lehessen..." 3 6 A helyi szépirodalomban Radó alkotásait követi Szívós Béla, Fehér Gábor és Szép Ernő betűkbe öntött szépírói hagyatéka A kuriózumok közé sorolható az a Kolozsvárott nyomtatott és kétrészes kuruzsló könyv (1768, 1770), amely a betegségek tömegéről (gutaütés, reszketegség, hajhullás, „fene" stb.) nyújt „praktikus gyógymódokat" a XVIII. századi népi gondolkodásmód szellemében, részben angol minták alapján. 3 7 Szemléltető különlegesség Feszty Árpád: „Magyarok bejövetele" c. körképének rajzos albuma és Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival. Az „Árpád és az Árpádok" c. díszkiadású mű a századforduló könyvművészetének valóságos remeke. A munka 1907-ben, a honalapító halálának ezredik évfordulóján készült a Franklin Társulat nyomdájában. Szerzői gárdája tizennyolc tudósból áll, köztük olyan neves történészekből, mint Angyal Dávid, Békefi Rémig, Márki Sándor és mások. Ahogyan egykor írták is: a könyv illusztrálását a „kivételes dísz, s a képek és színek művészi ékessége" jellemzi. A négyszáz oldalt meghaladó (40x30 cm-es nagyságú, hat kg súlyú) kollektív mű páratlanul gazdag és sokrétű szemléltető anyagát művészek, intézmények sokasága szolgáltatta. A Thaly Kálmán kezdeményezésére született könyv a századelő tudományos ismereteinek szintjén összegzi egyebek közt a magyarság eredetét, nyelvét, honfoglalás kori műveltségét, bemutatja Árpád nemzetségét, birtokait, emlékezetét a hagyományokban, a költészetben s a művészetben. A második rész az Árpádok szerepét elemzi az akkori világpolitikában, a magyar államiság, a hazai társadalom, a keresztény egyház és műveltség szervezésében, kitekintve az Árpád-házi szentek életére is. A múzeumi könyvtár értékét jelentős mértékben növelik a folyóiratok. Több mint tízféle régi kiadású folyóirat közül legkorábbi a Tudományos Gyűjtemény a múlt század első évtizedeiből, a Hasznos Mulatságok (1828), az Athenaeum (1837 és 1840). A nagy múltú folyóiratokból (Aka33
