Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

hant / alatt nyugszik Néhai / K. Tóth János /porlandó földi / részei. Élt 68 évet / meghalt 1931. febr. / 2-án Aludd örökké /tartó álmaid pihen/ve csendesenÁidás és/ béke legyen poraid felett" Ez a fejfa 30 cm széles, teljes hosszát nem ismerjük, míg a csónakosoknak csak 11,12,5 illetve 15,4 cm széles a betűs része. Hajdúszováton is kerek tetejű fejfák voltak, de ott a stilizált fűzfát hullámvonal keretbe vésték, s a fejfafelirat is inkább egy gyászjelentéshez hasonlít, például: „ABFRA Itt nyugszik egy/felejthetetlen/jó férj szerető/édesapa Néhai/B. Nagy József/ élt 82 évet megh. /1980. 5 hó 29-én/ gyászolja bánatos felesége/fia menye és/unokái testvé/rei és rokonai/áldás és Béke lengjen hűlt/ poraid felett". A földesi fejfák csónakosak, hegyes részük előre hajlik. Fűzfával díszítettek, de míg az egyiken szinte élethűen ábrázolták a gyász, a szomorúság szimbólumát, a másikon cserépből kinövő életfaként jelenik meg. A kabai fejfa egy fiatalasszony sírján állt. Kerek tetejű, de kis válla is van, s három nagy levelű, háromszirmú stilizált virágot véstek rá. Nagyon szép a betűzése, folyóírásos, de szinte már olvashatatlan. De így is kitűnik, hogy a sírfelirat versformában, rímesen íródott: „Borúljatok e fejfára/özvegy férj...árva/és szüleim és testvéreim Isten/legyen veletek...Etelke volt a nevem...25 évet... 1927...". Ez a legnagyobb fejfánk, 30 cm széles és 280 cm hosszú. Nádudvaron csónakos fejfája volt a férfinak, a nőnek pedig kissé hegyesedő, meiy hátulra lekerekedik, kontya van, így is nevezik: kontyos fejfa. Két idős asszony fejfája került hozzánk. A fejrészüket életfa-szerű fűzfa díszít, alatta "XC" vésett, ami a XC. zsoltárra utal. Ez a szokás mind a mai napig fennmaradt - például Nádudvaron is - bevésik minden hívő református ember fejfájába. Szokás volt még, hogy a fejfa oldalát is díszítették, évszámot, rozettát, verset véstek ide. A múzeumba került fejfák készítőinek ismerjük a nevét is: Trázsi István faragta, Kovács István betűzte őket. Egy sírkeresztet is bemutatunk a szoboszlói katolikus temetőből. Díszítése, szövege megegyezik a fejfákéval, de a fűzfa alá természetesen Ö.V.F.N. betűket véstek. Szoboszlón a katolikusok is fejfának nevezték sírjeleiket. A hozzánk került sírkövek a múlt században készültek, zömükben debreceni kőfaragók munkái. Jelesebb személyiségek - például egy református lelkész sírján álltak. Egy szépen faragott, betűzött rózsaszín mészkő síremlék pedig egy 1869-ben elhunyt, volt hajdúkerületi főügyész táblabírónak emelkedett. 76