A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Ásványok világa. Tájunk madarai (Debrecen, 1999)

Az I. sz. vitrinben a dombor-térkép a hazai lelőhelyeket mutatja. A térkép alatt egy rendkívül szép tüsaragonit látható Dorogról. Az esztergomi barnakőszén-medencében a dorogi bányászat felső-triász korú mészkőben kisebb-nagyobb haí adékokat, üregeket tárt fel. Az itt feltörő forró vizes oldatokból egyes helyeken 20 cm vastag durvakristályos kalcitréteg, ezen 2-4 cm vastag borsárga kalcitréteg, majd szalagos-rostos kalcit, végül tüsaragonit halmazok nőttek. Az aragonit, kalciumkarbonát, álhatszöges kristályokat képez, cseppkő-szerű megjelenésű. A kiállított példány rendkívül finom tűs képződésű, ritka megjelenésű. Törékenysége miatt épségére nagyon kell vigyázni. Aragonit gyakran képződik barlangokban, ásványos erekben, és hévizekből. A II. sz. vitrinben számos érdekesség, és ritkaság látható: Debrecen környékén az Erdőspuszták nyírvizek járta mocsaras részein baktériumos működés hozza létre a gyepvasércet. Nyírábrány, Bagamér, Álmosd, Kókad, Nagyléta községek határán átfolyó Daru-ér és a beléje torkolló, valamint a vele párhuzamos völgyek holocén (Jelen-kori) üledékkel kitöltött mocsaras lapályain is felfedezhetjük. Előfordulása minden szabályszerűséget nélkülöz, de leginkább régi patakmederhez kötött. Ezeken a helyeken a baktériumok élettevékenysége következtében mint vashumátkarbonát válik ki. Színe rozsdavörös. A kis vasborsók gömbhéjas szerkezetűek és időnként nagyobb tömbökbe cementálódnak össze. Itt állítottuk ki a Zempléni hegység lelőhelyeiről származó ásványokat. A Tokajtól -Eperjesig nagyjából Dél-Észak irányba húzódó összefüggő vonulatnak a Magyarországra eső részét nevezzük Zempléni hegységnek. Keleten a Bodrog, nyugaton a Hernád-Szerencs völgye határolja. A Debrecenhez mintegy 100 kilométernyire fekvő hegység az ásványgyűjtők egyik kedvelt területe. Vulkáni hegyei a paleo-mezozoós alaphegységre települtek az új harmadidőszakban, így hazánk legfiatalabb vulkáni képződményei. Riolittufa rétegei több száz méter vastagságúak, melyekre kovás üledékek települtek, amit az újból meginduló 8