A debreceni Déri Múzeum állandó természettudományi kiállításai. Ásványok világa. Tájunk madarai (Debrecen, 1999)

vulkáni tevékenység andezit-tufa szórással terített be. Erre rakódott le a hatalmas vastagságú egyenletes alkotású piroxénandezit, ami az egész hegységet alkotja. A szarmatakor végén (14 millió éve) riolit kitörések voltak, melyek Erdőbénye, Erdőhorváti, Telkibánya, Pálháza környékén figyelhetők meg. Ugyancsak ennek a kornak az utóvulkáni működése az un. hidrotermális tevékenység, ami létrehozta a telkibányai arany-ércesedést és a kaolfnosodást, pl. Hollóházán, Fűzérradványban, Végardón, Szegilongon, Mádon, Sárospatakon, stb. Gyűjteményünk értékes része az andezitüregekben képződött fekete bársony-szerű mauritzit, melyet Mauritz Béláról, a nagy magyar geológusról neveztek el. Erdőbényén a Mulató-hegy piroxénandezit kőfejtőjében került elő ez az üregek belsejében keletkező kékesfekete, fénytelen, tompán bársonyos ásvány. Megkarcolva karca sárgásbarna, enyhe zöld árnyalattal. Felülete a beszáradó gél sajátosságait mutatja, (parkettázott). Mikroszkóp alatt szalmasárga lemezei áttetszőek. Vegyi elemzése azt mutatja, hogy az alumínium, vas, mangán, magnézium és a kalcium oxidjainak a keveréke. Megyaszó és Telkibánya lelőhelyeiről származnak a faopálok és az opál változatok. Az opálosodás folyamata során a szliciumoxid tartalmú oldatok átitatják a beléjük kerülő faágakat, vagy akár egész fatörzseket, melyek így opálosodott fává, majd faopállá alakulnak. A megyaszói Nagyrépás-hegyen felsőpannon rétegből ( 2,5 millió éve) nyírfa, tölgyfa faopálok kerültek elő. Erdőbénye, Erdőhorváti, Árka, Boldogkőváralja, Bodrogkeresztúr, Abaújszántó környékén mindenütt találunk opál és kvarc változatokat. Ezek közül bemutatunk kalcedon, mohaachát és jáspis-kalcedon változatokat. Ezek mind a kvarc mikrokristályos változatai, melyeket erős nagyításban vizsgálva szemcsés, rostos szerkezeteket figyelhetünk meg. A kalcedon látszólag a leginkább homogén, adszorbeált vizet is tartalmaz. Az achát szalagosán színeződött kalcedonfajta. Főként vasoxidos festékanyagok ritmikus kicsapódása okozza a vörös, barna szűieződésű sávokat. A jáspis kevésbé szálas finoman szemcsézett kvarcváltozat, 9