Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

//. rész: „Zsendül a józan okosság" (18-19. század) Debrecen szellemi életének kimagasló csúcsa a felvilágosodás korszakára esik. A felvilágosodás és a reformkor azonban nem választható el éles határvonallal egymástól itt Debrecenben. Ezért ezt a két nagy irodalomtörténeti korszakot kiállításunk egy nagy egységbe foglalja. Az európai felvilágosodás eszmei áramlatai hamar éreztették hatásukat a városban. A büszke, öntudatos, szabad polgárság az új eszméket a maga józan, megfontolt észjárásához idomította. A teológiai fogantatású kultúrára új réteg rakódott, a természetelvű racionalizmus. A magyar nyelv életrevalóságát már a reformáció irodalma is bizonyította. A felvilágosodás idején a magyar nyelv ügye túllépett a nyelvek közötti versengés stádiumán, és nemzeti üggyé vált. A nyelvújítási törekvések egyik fókusza is Debrecen lett. Földi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály és kortársaik a legkorszerűbb műveltséget kapták útravalóul a fénykorát élő Kollégium hírneves professzoraitól. Közülük Marót hi Györgyöt (1715—1744) és Hatvani Istvánt részletesebben is bemutatja a kiállítás negyedik vitriné. Hatvani István alakja körül már életében legendák keringtek. Halála után még inkább szárnyra kaptak a fantasztikus mendemondák. Több kéziratos gyűjteményben maradtak fenn anekdoták a nagy „tudákosról". Ezek közül olvasható átírásban is látható egy érdekes részlet. A mondák, legendák Arany Jánost és Jókai Mórt is megihlették. A vitrinben levő átvilágított színes felvétel a Kollégium freskójáról készült, és Maróthi Györgyöt, a több szólamú éneklés meghonosítóját idézi. Az ötödik vitrin a „debreceni felvilágosodás" eszmei forrásaira utal. Fénelon, Rousseau, Voltaire, Bayle és mások filozófiai és irodalmi munkássága itt is nagy visszhangra talált. Több filozófiai munkát itt Debrecenben fordítottak magyarra a Kollégium tanárai. A nyomtatásban is megjelent fordítások hamar népszerűkké váltak. A város felvilágosult szellemű főbírája, Domokos Lajos maga is hozzájárult a város kulturális életének fellendítéséhez. „Telemak"-fordításának eredeti kéziratát a Kollégiumban őrzött eredeti alapján mutatjuk be. Az ő rendeletére 1795-től egy ideig a Kollégiumban magyar nyelven folyt az oktatás. Ez a magyar nyelvű tankönyvírást is fellendítette. Ugyanitt emlékezünk meg Sárvári Pálról, Budai Ézsaiásról és Sinai Miklóstól, akik igyekeztek ébren tartani a haladó eszméket. Közéjük sorolható Weszprémi István (1723—1799) is, a híres orvostörténeti enciklopédia szerzője, Denrecen város orvosa. Veje, Földi János és debreceni barátai gyakran találkoztak Weszprémi István otthonában. A hatodik vitrin éppen Földi Jánosra., a füvészpoéták szellemi irányítójára emlékezik. Földi János (1755—1801) tizenegy évig tanult a Kollégiumban. Tanítóként összegyűjtött kevés jövedelmét orvosi tanulmányainak fedezésére fordította. Hajdúkerületi orvosként Hajdúhadházon dolgozott. Házassága és debreceni barátai révén bekerült a debreceni értelmiség köreibe. Ismerősei, barátai országszerte tisztelettel emlegették, nagy művelt15