Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

Herczeg Ferenc beadta végre a derekát. Eddig mindig gyalázta Adyt, most elismeri egy interjúban, hogy Arany halála óta az Ady fellépése az egyetlen jelentős esemény. Rendben van. A svábnak is megjön az esze negyvenéves korára. Igaz, hogy Herczegnek csak hetven évre jött meg. Sebaj. Jobb későn, mint soha. A nyáron megint nekigyürkőztem és parallel-munkát végeztem: délelőttönként írtam a Szárnyatlan ember c. regényemet; délutánonként fordítottam Schiller Don Carlosát. Két hónap alatt kész voltam mind a kettővel. (...) * A Szárnyatlan ember tulajdonképpen a Szárnyas ember új kidolgozása: reális síkban. A Budapesti Szemle bírálata

213 ösztönzött rá, hogy a Ta7íos/zu-trilógiának második részét abban a stílusban folytassam, amelyikben az első részt megindítottam. Mert a régi II. rész, a Szárnyas ember, csakugyan stílustöréssel bontja meg a ciklus harmóniáját. Most sokkal hívebb maradtam a valósághoz; így érthetőbb a Bakó László sorsa is, az enyém is. Nagy kedvvel írtam, mert újraéltem keservesédes egyetemi éveimet és az Ady fellépésének forradalmas idejét. Csaknem minden alakja élő modellről van, sőt talán valamennyi. Lesz riadalom Izraelben, ha valaha megjelenik. Ha életemben: rágalmazások pere; ha halálom után: síromból is kiátkozás. Hiába, már ez az én sorsom. - Belevettem a Keletiek nyugatonban már említett Sztrachon Nelli egyetemi hallgatótársamat, itt Tomori Nelli néven szerepel. Vadul szerelmes voltam ingerlőén buja, szép testébe. Kéky Lajos (a regény Fekete Lajosa), aki Beöthy adjunktusa volt 1900-1904 között, a múlt években nálam járt, s erősítette nagy Isten-szavával, hogy Nelli Beöthynek a szeretője volt! Én csak sejtettem, nem tudtam, de ugyanezt gondoltam róla a Keletiekben; most azután megírtam a regényemben. Azt mondják: miután kitombolta magát, Párizsban különösen, hazajött és derék feleség lett belőle. Úgy élt, mint mi, nemes férfiak: gárszon-évek után evezett be a családi élet tiszta (?) révébe. Sit sibi venia.

214 Szeretném látni: micsoda alak lett akkori méloszi Aphrodité-alakjából. Don Carlost azért fordítottam le, mert nagyon szeretem. (Széchenyi is szerette!) Az ifjúság drámájának tartom: úgy a szerelemben, mint a politikában. Ha pénzem volna, még az idén kinyomatnám - magamnak egy drámájával együtt és kiosztanám a diákjaim között. Nekik való, 16-18 éves fiúknak. Tanuljanak belőle szabadság- és nő-imádatot, és zsarnok-gyűlöletet. - Az is fájt, hogy eddig Radó Antal 213 Lásd a 99. sz. jegyzetet. 214 Legyen elnéző magával szemben.