Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

nya, Isten és hit, törvény és igazság, szabadság és rabszolgaság, bűn és ártatlanság. De, mint Isten, ő is csak kérdez, feleletet nem ad. - Rejtélyes egyéniség ez a Dosztojevszkij; a beteg lelket festi csak, mintha neki az volna az egészséges. Azt mondják, szenvedélyes kártyás volt, talán nagy kéjvadász is, minden apostoloskodása, vagy próféta volta mellett is. Az Ördöngösök c. regényének van egy ki nem adott fejezete, melyben a legrészletezőbb hűséggel (^realitással) van leírva egy gyermekleány erőszakos megbecstelenítése. Azt gondolom: Dosztojevszkij is csak művész volt, mint minden nagy író; bár keveset ad az esztétikai követelményekre - mégis alakok élethű, megszólalásig hű megteremtése lehetett neki is a fő célja; minden tendencia, prófétaság és apostoloskodás csak jóindulatú beleolvasás, amellyel a hálás utókor akarja a saját lelkiismeretét és becsvágyát megnyugtatni egy-egy ilyen hatalmas alkotó Szellem kilobbanása után. A Karamazov testvérek különben 1050 sűrűn szedett nyomtatott oldalra terjed. Oroszországban (legalább 1879-80-ban) van türelem ilyen masztodoni

173 regények írásához és olvasásához is. Mi, magyarok, mostanában kezdünk ilyen nagyokat lélegezni. Én kezdettem, a Szegény magyarok két nagy kötetével, s folytattam az Álmodó magyarok hasonló két nagy kötetével. Most pedig egy három kötetre tervezett regényben akarom megírni a családunk regényét.

174 (aug. 30.) (...) Baja Mihály barátom, öt hónapi hajrá után, hazajött Amerikából; pénzt gyűjtött Baltazár Dezső püspökkel a debreceni Kollégium és egyház számára. Úgy mentek el, hogy 200 ezer dollárral jönnek vissza, és úgy jöttek vissza, hogy 20 ezer dollár volt a tarsolyukban. Csak tizedrésznyi. No, de ha átszámítjuk magyar koronába, 40 milliót tesz ki. Tíz könyvemet is kivitt Mihály, eladta; 6 dollárt kaptam, 12 ezer koronát. Ilyen fejedelmi áron soha többé nem veszik meg 10 db könyvemet. - Baja beszédéből azt vettem ki, hogy a püspök először mindenben a maga debreceni feje után akart igazodni; de mikor sok tekintetben kudarcot vallott, el méltóztatott fogadni a Baja propozícióját. Különben, mikor Bajával beszélek, mindig úgy tűnik föl, mintha az egész akció sikerét az ő személye döntötte volna el. Azt hiszem, ha Baltazárral csevegnék ilyen bizalmasan, akkor meg ő volna az egész eredmény kútfeje. Csak szép dolog ez a papi önbizalom. Mind a ketten asszonyi módra hiú emberek. Sebaj. Ha egyebünk nem marad ebben a rossz világban, legalább a hiúságunk pávatollát lobogtassuk. * 173 Hatalmas. 174 A táltosfiú (1925), Szárnyas ember (1930), Új evangélium (1931).