Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Egri János: A bosarvei fellelésű PHANVS:RE.X-RESLAVVACIV feliratú pénzről

Hasonlítsuk össze a 14. o. bosarvei felirat 2. rajzát (fénymásolatban) a valósággal (tanulmány 5. kép)! Előtűnik a rajz hamis, hibás, félrevezető volta: A valóságtól eltérő a fénymásolaton lévő P betű rajza az ívnek a százhoz történő csatlakozásánál; a talpi ék egyenes vonalának csúcsos megjelenítésénél. Elrajzolt a H betű mindkét szára, mert sem a talpi-, sem a feji ékeket nem ábrázolja. Hamis az A betű rajza, mert a valóságban a feji végét vízszintes vonalbeütés átszeli. Téves az N betű rajza, mert ténylegesen szárai nem párhuzamosak, az első szára rövidebb a másodiknál, a szárvégeket záró ékek nincsenek érzékeltetve; és a ferde ág dúca csatlakozása nincs jól rajzolva. Távol áll a valóságtól az V betű rajza, mert a jobboldali szárat vékonyabbra rajzolta, jóllehet közel azonos vastagok valójában, továbbá, találkozásuknál a behúzódást nem ábrázolja. Másként néz ki valójában az R betű, mint a rajzon, mert ténylegesen az ív és a szár találkozása folytatólagos mind a feji-, mind a derékrészen. Eltér az E betű rajza a 2. ábrán a valóságtól: a feji ág valójában túlnyúlik a száron, majd előre hosszan kihajlik a pontra, a középső- és talpi ág végződése eltérő a rajzétól. Súlyosan hibás a rajz az X betűről, mert keresztként ábrázolja, jóllehet az valójában X betű állású és jelentésű, továbbá a rajztól eltérően, eléggé szabálytalan formájú. 2. A verőtőbélyeg készítésének technikájáról Dr. Huszár Lajos: "Megjegyzések az első magyar pénzek kérdéséhez": Az Érem XXII. évf. 1966. 35-36. szám 292. oldalán ezt írja: "Ezekhez a dénárokhoz lehet még sorolni három további denársúlyú ezüstpénzt, melyek viszont a külső éremképet illetőleg teljesen a CNH.1.1. féldenárok mintájára készültek, csak dupla súlyban. Ezek is északeurópai lelőhelyekről kerültek elő valamennyien. Ezek közül azt az egy példányt, melyet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi, vizsgálat alá véve kiderült, hogy az előállítási technikája is más, mint a magyar féldenároké, mert ez a dénár vésési technikával készült, míg a magyar féldenárok poncolási eljárással lettek előállítva. A vésési eljárással készült érmeknek a magyar eredete azért problematikus, mert a XI. századi magyar pénzek általában poncolási technikával készültek," Ugyanő ugyanezet "Bemerkungen zur Frage der ersten ungarischen Münzen" címen a Numizmatikai Közlöny 1965-66. 30. oldalán is közli: "Zu diesen Denaren gesellen sich noch drei weitere Silbermünzen mit dem Gewicht