Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Hőgye István: Pénzrontás, pénzhamisítók és ellenük felhozott hatósági intézkedések Zemplén vármegyében

Madas a lefoglalt hamis pénzt az olaszliszkai temető mellett találta. A per menetében legérdekesebb Madas ügyvédjének - korabeli Zemplén leghíresebb, legismertebb, Zilahy Szakács Péternek - védőirata, melyben védencét a tévedés áldozatának mutatja be és mivel más bizonyíték nincs, mint a lefoglalt 10 Ft-os. Nincs bizonyíték arra sem, hogy valakit is megkárosított volna, felmentését kérve így írt: "Nyilvánságos, hogy ő ezen bankóval élni nem akart, kiadása tévedésből történt, minthogy pedig a törvények értelmében 50 Ft-ig hamis pénzekkel élők, azon hamis pénzeket költők és másokat károsítok 3 esztendei rabsággal, mely is halálos büntetés, szoktak büntetődni, ezen peres pedig csak egyötöd részét a törvényben kitett pénz-summának, azaz 10 Ft-ot tévedésből és nem szándékkal költeni akarván* minthogy ezzel senkit meg nem károsított, a több mint egy esztendeig vasban eltöltött raboskodását a büntető törvényszék által tekintetbe vétetni kéri és egyedül csak hirtelenségből és tévedésből esett hibájáért előbbeni szabadságába visszaállítani kegyesen méltóztassék." 1815. április 14-én hozott ítélettel az addig eltöltött rabságon túl még 10 hónapi börtönre ítélték, melyet a királyi tábla is jóváhagyott. Mészárosnét figyelmeztetés és a vizsgálati fogságban töltés után szabadon engedték. Másik érdekes per nemes Miklósi János felesége és Schifmann Sámuel diák, tanító-jelölt, tállyai lakosoknak 1814-15-ben hamis 5 Ft-osok készítéséért és forgalmazásáért lefolyatott peres ügye. (10) A tanúvallomásokból szintén érdekes kép alakul ki. Míg az előző perben nem volt pontos bizonyíték, hogy a gyanúsított maga készítette volna a hamis bankót, a tállyai perben kiderül, hogy Schifmann maga rajzolta a hamisítványokat. Lefoglalták nővére, Miklósiné által Voltman zsidó üvegestől vásárolt üveglapot, a Rohl-féle patikából vett papírosokat, tintát, melyekkel készülhettek a hamisítványok. A nagyszámú tanú arról vallott, hogy a diák éjjelenként is világolt, Miklósiné és férje pedig különböző helyeken, kocsmákban, mészárosnál, csizmadiánál próbálta értékesíteni a hamis bankót. Bernáth Antal tállyai bíró lefoglalt és beküldött az újhelyi törvényszéki tárgyalásra "3 koholt 5 Ft-os bankót", de Miklósi János védekezésében elmondta, hogy nemes ember lévén, boraiért a legutóbbi időkben Szabó Gábortól 200 Ft-ot, a Szepességben lakó Furman Páltól, annak sógorától és más megnevezett tállyai lakosoktól jelentős pénzeket kapott, melyekben az 5 Ft-osok hamisak is lehettek. Mind ebben a perben, mind a Madas-félében, mind a későbbi Bánszkán lefolytatott ügyben zsidókat vádoltak bűnrészességgel. A csalókat feljelentők a törvények szerint is jutalomban részesültek. E tállyai perben az egyik tanú, Szentmarjainé elmondta, hogy mivel gyermeke betegsége miatt nem mehetett Újhelybe a törvényszéki tárgyalásra, Klein Herskó zsidóné így szólította meg: "Ugyan miért nem ment fel az asszonyság Üjhelybe, ott minden nap 24 garast kapott volna, s az én uram minden költség nélkül a maga szekerén felvitte volna, sőt még azon pénzből is,