Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Hőgye István: Pénzrontás, pénzhamisítók és ellenük felhozott hatósági intézkedések Zemplén vármegyében

melyet ezen hamis váltócédulák csinálásának felfedezéséért fog kapni, abból részesítette volna." E pénzhamisítási pert feljebbviteli tárgyalásra küldték és a büntető ítéletet nem ismerjük. Néhány más későbbi pénzhamisítási perből kiemelkedik az 1825-ben Bánszkán és Varannócsemernyén Márkusz Rosemberg és ennek 12 éves Jankely nevű fia és 20 éves mostoha fia pere. A vizsgálattal megbízott Bydeskuthy főszolgabíró a perhez becsatolta a fiú által rajzolt 2 Ft-os bankó cédulát, melyet Sztanyó András szabadságos katona látott meg Rosemberg kocsmárosnál és vett el tőle. A rajzokból és a tanúvallomásokból kitűnik, hogy gyermeki játéknak tekinthető rajzolat, így a fiút megveretés után szabadságban hagyták, az apát és a nagyobbik fiút fogságban tartották. (11) Hasonló perek anyaga maradt meg, így a bodrogkeresztúri Boldizsár Józsefnek 1829-ben hamis 10 Ft-ost forgalmazó ügye. (12) 1833-ban a sátoraljaújhelyi Imre napi vásárban "Harda Miklós pusztafalusi lakos hamis pénzeken kapatott", mivel abaúj illetőségű, ügyét a nyomozati iratokkal együtt áttették Abaúj vármegye hatóságaihoz. (13) A fenti per, valamint az 1834 májusában az ungvári vásáron "Sipos, másképp Szabó András sárospataki lakos kezénél találtatott, s önvallomása szerint tulajdon kezével öntött hamis czin húszasok miatt elfogattatott, s fogházunkban tartatik" ... szöveggel Ung megye átirata bizonyítja, hogy a vármegyék egymás segítségére voltak a bűnözők leleplezésében, vallatásában, ítélehozatalában. (14) 1844-ben Demjén Benjamin tarcali lakost pénzhamisítással perbe fogták. A peranyagban ítélet nincs. (15) 1848-ban tolcsvai patikus Németh Lajosnak és görög társainak Szerviczki Sándornak és Konstantin Mihálynak pénzhamisítási pere, kiket Kunszentmártonra és Pestre is elvittek a bűntársakkal szembesíteni. A forradalom viharában azonban Deák Ferenc igazságügyi miniszter leiratával kezesség mellett szabadon engedték őket. (16) A Kossuth bankók hamisítványáról nem maradtak - ha voltak is - feljegyzések a levéltári iratokban, hegyaljai forgalmukat, hiányukat helyettesítették a hegyaljai városokban kiadott városi szükségpénzek. (17) A 20. századi nagyobb pénzhamisítási ügyekre utalások vannak, mint az 1902 óta hamisított 1 koronásé, 1903 után 5 koronásé, melyeknek zempléni forgalmáról, korlátozásáról is tudunk a vármegye alispánjának körleveléből, ezek voltak az ún. "Sopron Szombathelyi típusok". (18) Zemplénben országos, sőt nemzetközi botrány lett a bodrogkeresztúri csodarabbi ügye, vagy a sárospataki Windichgratz-féle frankhamisítási per, melynek anyagait nem Zemplénben őrzik. A fenti konkrét adatok azt hiszem árnyalják, gazdagítják eddigi ismereteinket a pénzrontásról, a hamisítókról és az ellenük tett megyei hatósági intézkedésekről.