Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Kőhegyi Mihály: Numizmatikai adatok egy pozsonyi polgár önéletrajzában (1847-1871)

Nagy kínszenvedés volt a pénztári tisztek részére a 10 krajcáros pénzjegy. Nem azért, mert ezen bepiszkított, összeragasztott papiroskák olvasása fáradságos és utálatos volt, hanem mert azok között sok többé-kevésbé sikerült hamisítvány volt, a melynek felismerése sokszor lehetetlenség volt. Ezen pénzjegyek a hivatalok és meghitelezett kereskedőházaktól 10 forintos csomagokban, lepecsételt keresztkötés alatt, hiányok pótköveteléseinknek fenntartásával nálunk átvétettek és a budai pénztárhivatalnak továbbíttattak. Miután azonban a keresztkötések legtöbbje azon megjegyzéssel, hogy ennyi és ennyi darab hamisítvány és ennyi és ennyi darab hiányzik, pótlásra visszaszármaztattak és az adóhivatalok és felek a pótlást megtagadták, és azt állították, hogy a számlálást pontosan eszközölték: a pótlás pénztárosunknál több mint 90 forintot és a feloszlatott sóhivatal tisztviselőinél több mint 280 forintra rúgtak, nem maradt más hátra, mint a pénztárhivatal feltűnő eljárása miatt magasabb helyen panaszt emelni és segítséget kérni. Erre csak nagyon kevés kifogás érkezett hozzánk és legtöbbször csak hamisítványok miatt. A bennünket terhelő 90 forintot sikerült a felektől megkapnunk. Másként állt a dolog azonban a sóhivatal tisztviselőit terhelő pótlással. A keresztkötések leginkább vármegyei pénztárak, szolgabírói hivataloktól eredtek, a kiknek tisztviselői a szolgálatot már régen elhagyták és ismeretlen helyeken tartózkodtak. Sok fáradsággal és kiterjedt iratváltással sikerült a kifogásolt összeg legnagyobb részét behozni: a 182.24 forintos maradvány a megszerzett elnézéssel leiratott. Mindez persze csak a későbbi években történhetett, a mikor a hiányok kiegyenlítésével foglalkoztam. * A császár 1854. április 24-én történt egybekelésének emlékére a járandóságok kifizetése alkalmával rangsor szerint 1 vagy két nagyobb vagy kisebb emlékérmet kaptunk. * 1858. november 1-én kezdődött az osztrák értékű pénz és így a convenciós valutának erre való átszámítása, a melynél nagyon sok üveg vörös ténta használódott el. * ...A hivatal most az adóhivatal munkáját végezte, a miről halvány sejtelmünk sem volt: a vámügyeket, az okmánybélyegek eladását, a Fiók Országos Gazdasági Hivatal ügyeit és a bécsi bank részére a pénz kicserélését kellett elvégezni. Az adóügyek továbbvitelére két tisztviselő is jött, a melyekből az egyik nemsokára más alkalmazást kapott. * ...1868. április elsejével a vámhivatal az adóhivataltól elválasztódott és önálló hivatalnak lett felállítva és erre bízatott az arany és ezüstárúk fém-