Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Kőhegyi Mihály: Numizmatikai adatok egy pozsonyi polgár önéletrajzában (1847-1871)

tal" nevet viselő intézményben 1050 forintra emelték a fizetését, tehát 11 évi szolgálat után 50 forinttal növekedett keresete. Itt azután olyan munkát végeztek, amiről - saját szavai szerint - "halvány sejtelmünk sem volt." In­nen ment azután 1871 -ben nyugdíjba, 1882-ben még élt. Életéről mindössze ennyit tudunk. A visszaemlékezés írója tehát egész életében a harmincadhivatalban szolgált, ahol lassan emelkedett a ranglétrán, s ennek megfelelően emelke­dett fizetése is. Visszaemlékezésében eleven képet fest Pozsony színes for­gatagú hétköznapjairól, de mi most csak numizmatikai vonatkozású feljegy­zéseivel foglalkozunk. A politikai, gazdasági és hivatalvezetői vonatkozású eseményeket kihagytuk. Közlésünk követi az egykori helyesírást, a hosszú ékezeteket azon­ban kiraktuk. Az elkülönülő részek közé csillagot tettünk. * 1848 február végén pánik ütött ki a bankjegyek értéke ügyében, a melyeket elfogadni tartózkodtak és március 3-án az emberek úgyszólván ostromolták a hivatalt, a kik az osztrák bankjegyekért ezüstpénzt követel­tek. Miután ezüstkészletünk csak egynehány ezer forintból állott, egyelőre azt az utasítást kaptuk, hogy a míg abból valami Bécsből be fog érkezni, egyes személyeknek csak 5 forintot cseréljünk be. Miután Bécsből újabb ezüstkészletek érkeztek, a közönség valamennyire megnyugodott és a be­cserélés akadozott. * Alig hogy az országgyűlés berekesztésének ünnepségei bevégződtek, április 14-én újólag és még nagyobb mértékben kezdődött az ezüstpénz igény­lése. A felügyelőség két tisztviselője majdnem naponta utazott gőzhajóval Bécsbe, hogy újabb készleteket hozzanak. Ez május 18-ig tartott, a mikor a két tisztviselő a Práterben ottani munkások által megtámadtattak, a kik az ezüstpénzt nem akarták Magyarországba elvitetni és a bántalmazásuktól való megmenekülést csak a hajóskapitánynak köszönhették, ki a hajót a kikötő­hídról gyorsan elfordíttatta, miközben egynehány lelkes férfiú a kikötőhí­don összegyűlt munkásoknak a hajóra való átlépést megakadályozta. - Ezen naptól kezdve már nem hoztak el többé ezüstpénzt és nem is lett átcserélve. - A Bécsből beérkező ezüstpénz, a mely tudja Isten hány évig feküdt a bank pincéiben, rézrozsdától annyira meg volt fertőzve, hogy a zsákok kiürítésé­nél és az olvasásnál ezen méregből egész porfelhők kavarogtak fel, a mitől a becseréléssel megbízott 3 tisztviselő hosszabb ideig dagadt orrban, szem­ben és más bajban szenvedett. Május 29-én kiadásra kerültek a magyar 1 és 2 forintos bankjegyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom