Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Patay Róbert: A bodrogkeresztúri kultúra településének nyomai Mezőzomboron
ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE PATAY RÓBERT A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TELEPÜLÉSÉNEK NYOMAI MEZÓZOMBORON 1 2000. júniusában S. Koós Judit vezetésével leletmentő ásatás folyt Mezőzomboron, a község jelenleg is működő temetőjében. Az ásatás apropóját az adta, hogy 1999 őszén az utolsó sírsor szélén sírgödör ásása közben a tiszadobi csoport arcos edénye, hasonló kom edénytöredékek és vörös festéses koponyatöredékek is felszínre kerültek (Kalicz-Koós 2000). Az ásatás eredendően az arcos edény leletkörülményeit kívánta tisztázni. A temető egy 98 méter tengerszint feletti magasságú, délkeleti irányba enyhén lejtő domboldalon terül el. A feltárás a domboldal délkeleti végén - a temető szélén - egy 13,5x15 méteres, téglalap alakú részen zajlott. A munka első fázisában gépi erővel eltávolítottuk a 120 cm vastag humuszréteget és így elértük a sárga altalajt. Ebben számos objektum foltja rajzolódott ki. A feltárás során szarmata gödrök, a füzesabonyi kultúra sírjai, neolitikus sírok, tiszadobi csoport és az alföldi vonaldíszes kultúra cserepeit tartalmazó gödrök mellett két objektumból (9. és 9/A gödrök) a bodrogkeresztúri kultúra leletanyaga is előkerült. (1. t.) Mindkét rézkori objektum nagyméretű gödrök részletei, amelyek az ásatási terület keleti, délkeleti szélén helyezkedtek el. Szabálytalan alakú foltjuk a gépi munka után kirajzolódott, mindkettőt szarmata gödrök és középső-bronzkori sírok vágták. Mélységük 40 és 75 cm között váltakozott. A munkaterület keleti és déli oldalán szélüket nem találtuk meg, azok az ásatási területen túl húzódhatnak. A gödrökből nagy mennyiségű középső rézkori kerámia, kőeszközök, valamint a 9/A gödörből egy réztárgy került elő. KERÁMIA A feltárt kerámiaanyag jellegzetessége, hogy sokban hasonlít a kultúra temetőiben előkerült lelet1 Jelen tanulmány a konferencián tartott előadás bővített, jegyzetekkel ellátott változata. A szöveg angol nyelven az Anteus 26. kötetében jelenik meg. 2 HOM, leltározatlan. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani S. Koós Juditnak, hogy a rézkori leleteket számomra feldolgozásra átengedte. anyaghoz. Megtalálhatók köztük a bodrogkeresztúri kultúra jellemző típusai, díszítőmotívumai, valamint számos kora rézkori díszítést és formát idéző töredék is. A kerámiaanyag nagyobb része szürke, sötétszürke színű, homokkal és apró kaviccsal soványított, jó kidolgozású és jó égetésü; de található közte nagyobb kavicsdarabokkal soványított, durvább kidolgozású cserepek is. Sajnos csak nagyon kevés töredéket lehetett nagyobb darabokká összeilleszteni, így elég nehéz volt az edények eredeti formájára következtetni. A 9. gödörből előkerült számos hálómintás és pontsorral kereteit hálómintás töredék, amelyek a kultúra egyik legjellemzőbb díszítőmotívumú darabjai. (2. t. 5-8, 3. t.) Innen való egy enyhén kihajló, elvékonyodó peremű töredék benyomott lencsedísszel. (2. t. 2) Ez a díszítés a tiszapolgári kultúra igen jellegzetes motívuma, számos hasonló díszű edény és cseréptöredék került elő a kultúra lelőhelyein. Terepbejáráson is találtak igen hasonló töredékeket: Bihardancsháza-Halomszeren (B. Kutzián 1972, 12, XIV. t. 4) a tiszapolgári kultúra lelőhelyén, valamint Gyoma-Póhalom, útszéli digógödömél, ez utóbbi a tiszapolgári, és a bodrogkeresztúri kultúrák átmeneti időszakára keltezhető lelőhely (MRT 8, 241, 11. t. 18). Hasonlóképp a kisrétparti csoport jellegzetességeit mutatja egy karcolt, sraffozott díszű oldaltöredék (9. t. 4), hasonló darab Tiszaug-Kisrétpartról ismert (Siklódi 1982, 3. k. 12). Egy másik töredék pereme bevagdalt, rajta bekarcolt hálóminta és ívelt vonalak láthatók, a bekarcolásban még megfigyelhető az inkrusztráció nyoma is. (2. t. 3) Jó párhuzama az 1924-es kisrétparti ásatás anyagában található meg (Szabó 1934, 13, I. k. c). Egy benyomott díszes töredék (2. t. 4) kiváló párhuzama Tiszavalk-Tetesről, a Xll/a gödörből származik (Patay 1979, 6. ábr. 8, 10), de hasonlók előkerültek a kisrétparti csoport lelőhelyeiről is: Tiszaföldvárról (Siklódi 1982-83, 9. ábr. 2) és Tiszaug-Kisrétpartról (Siklódi 1982,2. k. 10). Számos peremfüles töredéket is találtunk, valószínűleg tejesköcsög formájú edények füleit (8. t. 1-3, 6). Előkerült egy mély tál peremtöredéke fü-