Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
P. Barna Judit: Becsehely-Homokos. Előzetes az M7 gyorsforgalmi út 71. sz. lelőhelyén feltárt neolitikus telep kutatásáról (1999-2000)
dalmi adatok nyomán házak hosszanti oldalait kísérő hosszúkás gödrökkel, ill. az alapárkokkal azonosítható objektumok s az általuk üresen hagyott területek jól érzékeltetik a valamikori házhelyeket, végső soron a településszerkezetet. A más lelőhelyeken házalapokat pontosan kirajzoló cölöplyukak hiányát az magyarázza, hogy nem mélyítették le az altalajig őket, így nem maradt régészetileg megfogható nyomuk; az ismert analógiák mégis kétségtelenné teszik a Becsehelyen feltárt objektumok rendeltetését, a házakhoz való viszonyukat. A cölöplyukak + alapárkok + hosszú gödrök funkcionális összefüggése jellemző a vonaldíszes településekre, korábban főleg külföldi lelőhelyekről (Moddermann 1986), de a nagyfelületű feltárások hazai megindulásának köszönhetően újabban Magyarországról is számos példa említhető, többek közt: Mosonszentmiklós - Egyéni földek (M. Egry 2000), Füzesabony - Gubakút (Domboróczki 1997) 1 . Ez egyben kellő bizonyíték arra is, hogy Becsehelyen is a már jól ismert hosszúház típusával kell számolnunk. A cölöplyukak szinte teljes hiánya természetesen lehetetlenné teszi a további pontosítást, így pl. a házak pontos méretéről, belső osztásáról, taglalásáról (Moddermann 1985, MeierArendt 1989) semmit sem tudunk. A házhelyek szinte pontosan É-D-i irányultsága megfelel a VKban szokásos gyakorlatnak (Pavúk 1994: 68), s ezen kívül jelzi a telep K-Ny-i lineáris tagoltságát (azaz egy ilyen irányú házsort). A települési objektumok egyes csoportjainak (hosszúházak + az őket övező gödrök) egyenletes ritmusú, egymás melletti ismétlődése a feltárt felület szinte egészén végighúzódik. A feltárt településrészleten mintegy 6-7 házhellyel számolhatunk. A rendelkezésünkre álló kevés adat alapján e „házak" mindegyike egyenrangúnak tűnik, legalábbis méret és fekvés tekintetében nem találunk köztük megkülönböztetett szerepű központi objektumot vagy teret, mely ezt a ritmust megszakítaná. Ez a megállapítás természetesen nem vonatkoztatható a település egészére. A településszerkezet alaposabb megismerése csak az összes objektum leleteinek statisztikai elemzése és pontos datálása után várható, ennek nyomán a gödröknek a DVK egyes fejlődési szakaszai szerinti elkülönítése vélhetőleg tovább pontosítja ezt az egyelőre még nagyon vázlatos képet. A jelenlegi összesítő alaprajz (amennyiben nem külön1 Itt kell megemlíteni az M7 autópálya Somogy megyei szakaszán a közelmúltban történt, egyelőre publikálatlan DVK-telepkutatásokat is (Balatonszárszó - K.is-erdei dűlő, Balatonszemes - Bagódomb). bözteti meg az egyes neolit gödrök korát) röntgenfelvételhez hasonlítható, némileg torzult képet adva a településszerkezet egészét tekintve. A közvetlen földrajzi közelség érdekes kiindulási pontot nyújthat Becsehely I. és Becsehely II. lelőhelyek összehasonlításához. A két feltárás nagyságrendbeli eltérését természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, néhány lényegi különbség azonban így is megfogalmazható: 1. Becsehely I. a DVK időszakában védműszerü árokkal védett település, míg Becsehely II. lelőhelyen a lényegesen nagyobb feltárt felületen sem kerültek elő erődítésre utaló jelenségek. Mint már szó volt róla, az árkok ezen a telepen legfeljebb kerítő funkciót tölthettek be. Felmerül a kérdés, hogy két egy időben lakott és egymáshoz ennyire közeli telepen az erődítés megléte, ill. hiánya milyen összefüggésben lehet a településekjellegével (funkciójával)? 2. Ugyanezzel a funkcióbeli eltéréssel magyarázható-e, hogy a mindössze kis felületen kutatott Becsehely I. lelőhelyen több import is előkerült, míg Becsehely II. lelőhelyen egyetlen ilyet sem találtunk? 3. Mi az oka annak, hogy Becsehely I. lelőhelyen az élet folyamatosan folytatódott a neolitikum későbbi, a DVK Keszthelyi-csoportját követő időszakában is, míg Becsehely II. lelőhelyet az újkőkor során a Keszthelyicsoport népessége lakta utoljára? A közvetlen földrajzi szomszédság leszűkíti a lehetséges magyarázatok körét. E kérdések a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján még nem tisztázhatók, de Becsehely II. teljes leletanyagának feldolgozása, valamint a közeli, szintén nagy felületű neolitikus telepfeltárások" 1 tanúságai hozzásegíthetnek a válaszokhoz. 1. KEMENCÉK ÉS MUNKAGÖDRÖK Becsehely (II.) - Homokoson összesen 3, többé-kevésbé ép kemencét, ill. két, feltehetőleg kemence romjaiként azonosítható paticsos omladékot tártunk fel (124, 145, 154, 186. objektumok). A 124. 2 Petrivente - Újkúti dülő (megelőző régészeti feltárás az M7 gyorsforgalmi út 73. lelőhelyén, ásatásvezetö: dr. Horváth László, 20002002. Muraszemenye - Aligvári mező (megelőző régészeti feltárás az M70 gyorsforgalmi út 715. lelőhelyén, ásatásvezetö: dr. Kvassay Judit, 1999-2001).
