Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Kalla Gábor: A mezopotámiai lakóházak berendezése az óbabiloni korban. A régészeti és az írásos források ellentmondásai

ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE KALLA GÁBOR A MEZOPOTÁMIAI LAKÓHÁZAK BERENDEZÉSE AZ ÓBABILÓNI KORBAN A RÉGÉSZETI ÉS AZ ÍRÁSOS FORRÁSOK ELLENTMONDÁSAI A településtörténeti kutatásoknak számos lehetséges szintje van. Vizsgálhatók az egyes települések tágabb összefüggései: kapcsolata a természeti környezettel, ill. az erőforrásokkal (gyűjtőterület, ill. hasznosítási körzetelemzések), és az egyes települési egységek egymáshoz való viszonya: a településszerkezet. Kutatható a település elhelyezkedése a tájban, kiterjedése, lehatárolása (pl. erődített-e), ill. ezzel összefüggésben helyzete a települési hierarchiában, a lakókörzetek és a temetkezések viszonya. Mindezek összefoglaló elnevezéssel a regionális településelemzések. A településen belüli kutatások vizsgálatának fókuszába az egyes épületek, ill. a tevékenységi körök kerülnek. így többek között a következő kérdésekre kereshetünk választ: A minden településre jellemző lakóházakon kívül vannak-e más épülettípusok (közösségi vagy/és kultikus épületek, raktárak, istállók, műhelyek stb.) is az adott lelőhelyen? Milyen a különböző tevékenységek térbeli eloszlása, azaz a lelőhelyen belül találunk-e elkülönült specializált körzeteket (szentélykörzet, lakónegyed, ipari negyed stb.)? Milyen az épületek egymáshoz és a közösségi terekhez való viszonya, zárt vagy szórt-e a beépítés? Ha vannak, milyenek az utcák és terek? Milyen a vízellátás (kutak, ciszternák)? Milyen a köztisztaság, van-e a szennyvízelvezetés, hova helyezik el a szemetet? Hol van az egyes háztartások határa, egyvagy több épületet fog-e át egy háztartás, ill. a lakóházon kívül milyen objektumok tartoznak még hozzá (pl. raktárépületek, gödrök, külső tűzhelyek, karámok, üres terek)? Milyenek a lakóházak? Végül hogyan néznek ki az egyes háztartások, milyen tárgyak és berendezések alkotják, valamint hányan élnek egy-egy háztartásban? Mindezek mellett vizsgálhatóak a települések és a lakóházak belső elrendezésének szimbolikus aspektusai is, bár kétségtelenül ez a településkutatások legproblematikusabb területe. Számos lehetséges probléma kimaradt a felsorolásból,

1 és sok - itt nem említett - településtör1 A településtörténeti kutatások hatalmas irodalmába és a különböző problémákba jó bevezetést nyújtanak: BERNBECK 1997: 153205: LANG 2002: 251-291. téneti jelenség csak a fejlettebb civilizációkra jellemző. Minél összetettebb egy-egy társadalom, minél kifinomultabb az anyagi kultúra, annál több a megválaszolandó kérdés. Kultúránként és területenként a források jellege rendkívüli mértékben eltérhet egymástól, így a kutatás módszerei és lehetőségei is teljesen mások lehetnek. Például a közép-európai őskor síkszíni telepeinél az erózió sokszor oly mértékben elpusztította az eredeti életterek szintjeit, hogy a háztartásoknak alig maradt nyomuk. (Erre sok példát látunk ebben a kötetben is.) Ha az épületeket felszín fölé emelték és nem voltak cölöpös szerkezetűek, sokszor még a létük vagy nemlétük bizonyítása is problémát jelenthet. Nem véletlen tehát, hogy a legkisebb településtörténeti egységek, a háztartások vizsgálata az európai őskorban gyakran háttérbe szorul. Még a telitelepülésekre jellemző kedvező rétegtani viszonyok esetén is az anyagi kultúrának és ezzel együtt az egykori háztartásoknak csak tört része kerül elő. Szerepet játszanak ebben a kulturális tényezők éppúgy, mint a természetiek. Az egykori lakók házaik elhagyása előtt a legértékesebb tárgyaikat magukkal vitték, a szemétbe pedig csak az újra nem hasznosítható anyagok kerültek. A képződő rétegbe került szervesanyagból készült tárgyak pedig általában elpusztultak. Kivételt csak a tavi települések, esetleg a kutak emlékanyaga jelent. A legnagyobb gondot az egykori viszonyok rekonstrukciójában az jelenti, hogy még csak meg sem tudjuk becsülni a pusztulás mértékét.

2 Ha mégis valamilyen képet szeretnénk kapni arról, milyen arányban állhat az egykori anyagi kultúra azzal az emlékanyaggal, amit megtalálunk, vagy néprajzi példákhoz kell fordulnunk, vagy azokhoz a korai társadalmakhoz, ahol írásos források is bevonhatóak a vizsgálatba. 2 Ebből a szempontból valószínűleg különösen érdekes lesz a Vezúvhoz közel fekvő Nola bronzkori településének közlése. Ezt az „őskori Pompejit" egy vulkánkitörés pusztította el és egyben konzerválta számunkra.