Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Regenye Judit: Előzetes jelentés a Tihany-Óvárban folytatott feltárásról
A házakat három különböző formában sikerült dokumentálnunk, ez nem jelent azonban három háztípust, a felmenő falak mindegyiknél azonos szerkezettel ugyanúgy fából épülhettek, méretük sem különbözik lényegesen. Bár fából történő építkezésre direkt bizonyítékunk nincs, a nagyobb mennyiségű patics hiányát értelmezzük így. A vékony talajréteg önmagában okozhatta volna ugyan a házomladékok elpusztulását, egy esetben azonban feltártunk ilyet, tehát a többi esetben feltételezhető, hogy más anyagból épültek a falak. Házakra utalnak elsősorban a cölöplyukak. Átmérőjük 30-40 cm, 20 cm-nél ritkábban nyúlnak mélyebbre, ott kezdődik ugyanis a következő összefüggő kőzetréteg. Néhány esetben megfigyeltük, hogy a cölöpöt kisebb kövekkel ékelték ki, másutt sárga agyaggal döngölték körül. A kőzetbe csak sekélyen lenyúló cölöpök nem nyújthattak kellő stabilitást az épületeknek a fennsíkon uralkodó erős szélben. Ez lehet a magyarázata annak a jelenségnek, hogy gyakori a kettős cölöplyuk különösen az épületek sarkainál. Fedhette a jelenleginél vastagabb talajtakaró is a kőzetet stabilitást adva a beásott cölöpnek, ennek azonban kicsi a valószínűsége, ugyanis a házak némelyikénél megfigyelhető volt a mészkőlapok helyben hagyásával képzett bevezető járda, ami azt sugallja, hogy a kőzetfelszínt helyenként járószintként használták. 279 cölöplyukat találtunk, közülük azonban a helyszínen csak egy házat tudtunk biztonsággal körülrajzolni (G 11 szelvény). Téglalap alakú, mérete 5 x 3,20 m. (4. kép 1.) A terület intenzív lakottsága megnehezíti a cölöplyukak egymáshoz tartozásának felismerését. A házak egy másik megjelenési formája a szintbe kissé - 5-10 cm-re - bemélyített többé-kevésbé szabályos négyszög. Ilyen az E 13 szelvény háza. Mérete 4,60 x 4,20 m, kevés ledöngölődött járószint maradt meg benne, a sarkain cölöplyukak vannak. (4. kép 2.) Továbbá ilyen a C 6 - D 6 szelvények háza, ez a legnagyobb feltárt épületünk. Mérete 6,5 x 8 m, sarkain szintén cölöplyukak vannak, valamint északi, rövid oldalán kő alapozású kemence omladékát tártuk fel, mely túlnyúlt a házon. (6. kép 1.) Hasonló kemenceomladékot találtunk még az E 4-5 szelvények házánál is. Ez az épület csak részben feltárt, északi része a feltárás határán kívülre esik. Mérete 8 m x 2,5 m, szabálytalan formájú, egy kevés sárga agyagpadló maradvány jelzi a járó szintjét, később azonban egy kelta gödör erősen megbolygatta. A környező gödrökben talált patics alapján úgy tűnik, paticsfalú házzal van dolgunk. A házak harmadik megjelenési formája elsősorban a telek középső részén koncentrálódik, ovális padlók ezek határozott peremmel, rajtuk 189 világosszürke, porhanyós, hamuszerű omladékkal. A padló itt természetes kőzet, mégpedig a gejzíriten másodlagosan kialakult, jelen esetben sima cementálódott felület. A házak sűrűn egymás közelében állnak a F 6, F 8, F 9, G 8-9 szelvényekben. A padlórészletek oválisak, vagy bizonytalan körvonalúak. Méretük 5 x 2-3 m, kettő közülük a feltárt terület északi határán van és emiatt csak részben feltárt. (4. kép 4-5.) Külön kell beszélni a D 10- E 10 szelvények házáról (5. kép), mely a többitől eltérően mintegy 10 cm vastag döngölt agyagpadlóval rendelkezett és átégett vörös paticsos omladékkal. A déli felében két tűzhelyfoltot találtunk és a tetőről lezuhant megszenesedett gerendák egymásra merőleges nyomait. A ház teljes berendezésével égett le, mert az omladékból előkerült leletanyagból sikerült teljes tárolóedényeket összeállítani. A ház mérete: 7 x 3,50 m, kissé szabálytalan négyszög alakú. Sarkain cölöplyukakat találtunk, a déli rövid oldalán két sorban, talán előtető alátámasztására, ha nem másik épülethez tartozott a második cölöpsor. Egyéb épületeket is feltártunk, mégpedig kerek alaprajzú, a kőzetbe bemélyített gödröket körülöttük felmenő falra utaló cölöplyukakkal, melyek délről övezik a gödröt. Közülük a D 5-E 5 szelvényekben talált a legnagyobb. Átmérője 3, ill. 3,5 m, mélysége, 104 cm a járószinttől mérve. Alján volt 3 kisebb cölöplyuk, körülötte pedig komoly szerkezetre utaló mély cölöplyukak (4. kép 3.). A CD 4-5 szelvények érintkezési pontján egy sekélyebb hasonló építményt tártunk fel (4. kép 6.), 2,4 x 2,6 m a mérete, 47 cm mély. A legkisebb a D 8 szelvényben lerült elő, 2 x 1,5 m, 20 cm mély (4. kép 7.). Utóbbi északi pereménél átégett a járószintként szolgáló gejzírit egy folton. Feltehetően műhelyek voltak ezek a kerek építmények. A bennük talált leletanyag nem segít a funkció meghatározásában. A gödrök nagyobb része kerek szájú, méhkas alakú, 1,50-2 m átmérőjű, 2-3 m mély (7. kép 3.). Valamennyiben igen gazdag leletanyagot találtunk. Az F 10 gödör alján kövekből rakott kis halmon elszenesedett faágakat bontottunk ki. A faszénmintákat Grynaeus András határozta meg, kocsánytalan tölgy volt valamennyi. Külön jelentőséggel bír egy kelta gödör (E 6), melyben teljes szarvasváz volt anatómiai rendben. (Az állatcsontokat Bartosiewitz László dolgozza fel. 11 ) Az agancslelet egyébként igen gyakori a lelőhelyen, más gödörben is találtunk teljes agancsot (EF 4) vagy a gödör alján elhelyezve annak egy részét (7. kép 78.). A gödrök másik típusa kerek, hengeres falú, 11 Ld., A Tihany-óvári szarvaslelet" címmel tartott előadását ugyanitt.
