Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Regenye Judit: Előzetes jelentés a Tihany-Óvárban folytatott feltárásról
figyelt meg. 5 Uzsoki A. tervezte a földvár feltárását a 70-es években, de az nem valósult meg, ellenben megtörtént a halmok közül kettőnek a feltárása. (Uzsoki 1986) 1975-ben Uzsoki András a Középső Óvárban 06/46. hrsz.-ú telken vízakna ásásakor bronzkori, kora vaskori és kelta leleteket talált. 6 Az őskort követően is volt élet a lelőhelyen, erre utal néhány további adat: 1977-ben a Dankó-pince alapozásakor avar sírok kerültek elő, 1981-ben László Péter csontvázas sírt tárt fel Vörös Pál szomszédos szőlőjében (06/75 hrsz.) telefonoszlop gödrében. 7 1997-ben Rainer Pállal melléklet nélküli csontvázas sírokat tártunk fel a Felsőóvár 24. sz. épülő ház alapozási árkában. 8 Az első nagyobb felületet érintő feltárás 1999ben kezdődött az Ovárnak belső, fellegvár jellegű részén, Glück Ferenc 05/67 hrsz.-ú telkén szőlőtelepítés miatt, melyet a Laczkó Dezső Múzeum folytatott a NKÖM finanszírozásával. 9 A megelőző feltáráshoz kapcsolódóan Nováki Gyula 1999 szeptemberében-októberében felmérte a földvár sáncát. 10 (2. kép 2.) Felmérésekor felvetette azt a feltételezést, hogy a Felsőóvár belső, keresztirányú sánca jelen formájában nem őskori, hanem egy korai magyar földvár része. Az ásatáson talált leletanyag alátámasztotta ezt a feltételezést. A FELTÁRÁS EREDMÉNYEI A szőlőtelepítés miatt feltárásra kijelölt terület a földvár északi végében található, a „fellegvár" nyugati felének közepén. A telek nyugati szélén húzódik a sánc, a terület déli-délkeleti irányban kissé lejt. A feltárást megelőzően mezőgazdaságilag nem művelték, gyep borította. A telek közepén mintegy 1000 m 2-t tártunk fel. (3. kép) A feltárást a fennsík geológiai körülményei különösen érdekessé tették: a sekély (20-40 cm) talajréteg alatt kőzetréteget találtunk mintegy 2 m mélységig, ahol bazalttufa eredetűnek látszó agyagszerű réteg következett. Megjegyzendő, hogy a gödröket is addig a rétegig mélyítették kevés kivételtől eltekintve. Ebbe a kőzetbe mélyülnek be az objektumok: 279 cölöplyuk, 21 nagyobb és 17 kisebb gödör, 10 többé-kevésbé meghatározható körvo5 LDM RA 15259. 6 LDM RA 17330-17332. 7 LDM RA 18317-82. 8 LDM RA 18903-98. 9 1999. aug. 30-2000. júl. 6. Munkatársak: Marton Erzsébet konzulens, továbbá Antoni Judit, Sztáncsuj Sándor, Sófalvi András. 10 Köszönöm Nováki Gyulának a felmérési rajz közzétételéhez való szíves hozzájárulását. A felmérés megjelenés alatt Nováki Gy. tollából az Archaeologia Austriacaban, valamint a Régészeti kutatások Magyarországon 1999. évi kötetében. nalú ház és 3 kör alakú építmény. A terület geológiai felmérését Knauer József geológus végezte el. Előzetes összefoglaló jelentésének részletei az alábbiakban következnek: „A mintegy 2 m vastag édesvízi mészkő összlet feküje bazalttufa eredetűnek látszó, agyagszerű kőzet. Erre háromosztatú rétegsor települ: alul uralkodóan lemezes (1-4 cm), középen uralkodóan finomréteges (néhámy mm) vagy aprógumós, fölül pados mészkő (gejzírit?). A középső szakasz erősen agyagos, kőzetei felváltva vagy egymást oldalirányban helyettesítve mutatkoznak. A rétegsort két vezető szint: egy vékony, finomszemü bazalt agglomerátum rétegecske és egy sötét, sávos, alul növénymaradványos (nád?) mészkő réteg tagolja. Ez utóbbi és a pados mészkő felszíne síkhoz közeli, alul mindkettő kivastagodik, kitöltve feküje mélyedéseit. Egy-egy szelvényben agyag rétegek is vannak, ezek azonban oldalirányban kiékülnek. Az összletet helyenként kőzetrések metszik, melyek a jóval rövidebb, nagyon gyakori fagyrepedésektől általában megkülönböztethetők. S zolifluktuációs vagy intenzív humid hatásra a mészkőösszlet alsó vagy középső szakaszában atektonikus redők és törmelékfolyások (slump) képződtek. A pozitív redőformák („antiklinálisok") találkozási pontjain kialakult néhány dm" területű tetőkön gyakori a 0/0° dőlés, a negatív redőformák („szinklinálisok") egy része árokszerü, ezek gyakran ásott gödörben végződnek. A törmelékfolyásokban a mészkő lemezeket, tuskókat mészmárga-szerü kőzet cementálja. A gödörszelvényekben olyan agyag rétegek is láthatók, melyekben kaotikusan elrendeződött mészkőlemezek és/vagy réteglemezkék vannak. Ezek egy része áramlási csatornát tölt ki (van, ahol a fekü agyagba vágódott bele), más része szoliflukciós alakulat. Kisméretű áramlási csatorna metszete mészkő rétegbe vágódva is megfigyelhető. Az agyag rétegek között települő mészkő lemezek meg-megszakadnak, elfordulnak. A sötét vezető réteg darabjai egykét helyen fel is fordultak (a növénymaradványos bázis fölülre került). Az édesvízi mészkő összlet tavi eredetűnek tekinthető, kőzetegyüttese jelentős mértékben befolyásolta az Óvár fennsíkszerű domborzati formáját. A víz gejzír eredetű lehet, forrásvidéke nincs feltárva. A mészkő összleten jelenleg nagyon vékony a talaj, ahol kivastagszik, többféle talaj egymásra következése figyelhető meg." (8. kép 1.) A feltárás során azt tapasztaltuk, hogy a terület geológiai adottságaival éltek a földvár lakói. A sima kőzetfelületeket padlóként használták, találtunk a házakba bevezető járdákat, a felfordított mészkőlapok esetenként küszöbként szolgáltak, ugyanakkor a másodlagosan cementálódott egyenetlen felületek nem szolgálhattak járószintként.
