Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

V. Szabó Gábor: Ház, település és településszerkezet a késő bronzkori (BD, HA, HB periódus) Tisza-vidéken

ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE V. SZABÓ GÁBOR HÁZ, TELEPÜLÉS ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET A KÉSŐ BRONZKORI (BD, HA, HB PERIÓDUS) TlSZA-VIDÉKEN 1 BEVEZETÉS A Tisza-vidéken 2 a BD-től a HB 1 periódus végéig tartó korszak két, egymással szervesen kapcsoló­dó, de az anyagi kultúra jellegzetességei és kap­csolatrendszere alapján világosan megkülönböz­tethető időszakra, a proto Gáva- (BD-HA1) és Gá­va-periódusokra (HA2-HB1) választható szét (V. SZABÓ 1996, 1999, 2002). Munkám ennek a két időszaknak az épületeiről, településeinek belső szerkezetéről és a települések közötti hierarchiáról napjainkig összegyűlt adato­kat foglalja össze. A települési sajátosságok felsorolásán túl választ kerestem a következő - a korszak történetének szempontjából fontosnak ítélhető - kérdésre is: Megfogható-e annak a kiemelkedő társadalmi rétegnek a nyoma a Tisza-vidéki települések lelet­anyagában, illetve a települések szerkezetében, amelynek meglétére közvetetten utalnak a terüle­tünkről előkerült nagy számú fegyvert és más presz­tízs árut tartalmazó depók és a Kárpát-medence más területeiről előkerült gazdag temetkezések? Kijelölhetőek-e - és ha igen milyen jegyek alapján - hatalmi, gazdasági vagy rituális központok az ál­talunk eddig megismert alföldi települések között? A tárgyalt időszak településeiről rendelkezé­sünkre álló forrásbázis több szempontból is korlá­tozott. Az vizsgálatba vont lelőhelyek zöme kisebb leletmentések anyaga, egy részük ráadásul hézago­san dokumentált. Az autópálya építéshez kapcso­lódó ásatások anyagáról ez már nem mondható el, ám sajnos egyelőre az ilyen típusú lelőhelyeken csak kisebb, néhány objektumot tartalmazó tele­pülésrészletek kerültek elő ebből az időszakból (pl. Polgár 1. és 29. lelőhely). Az egyetlen, célzatosan a kor települését kutat­ni kívánó ásatás az elmúlt 30 évben a poroszló­1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az OTKA T 037315 számú pályázatának támogatásával készült. 2 A munkám során vizsgálatba vont lelőhelyek zöme Szeged és Polgár között, a Tisza és mellékfolyóinak mentén található. aponháti volt, bár a lelőhely nagyságához mérten itt is csak egy kis részletet sikerült feltárni. Hasonlóképpen korlátozottan használhatóak a különböző terepbejárási adatok is. így például az MRT eddig megjelent három Békés megyei köteté­ben közölt adatokból nem következtethetünk az egy­kori telepek méretére és a lelőhelyen belüli esetleges leletanyagsürüsödési pontokra. Megnehezíti a topog­ráfiai kötetek adatainak felhasználást az is, hogy a lelőhelyek nagyobb részének datálása csak egy kb. 400 éves intervallumban helyezhető el. Kisebb, csak néhány jellegtelen cserepet tartalmazó lelőhelyekről sokszor eldönthetetlen, hogy azok valójában a proto Gáva-periódusba, a Gáva- vagy a Mezőcsát-kultúra időszakába vagy netán a korai szkíta időszakba tar­toznak-e (MRT, 1989, 25-26; MRT 1998, 21). Dolgozatom az alábbi tematika szerint vizsgálja a korszak település típusait: 1. A TELEPÜLÉSEKEN TALÁLT OBJEKTUMOK TÍPUSAI 1.1. Házak, épületek. 1.2. Falszerkezet. 1.3. Tűz­helyek. 1.4. Gödrök. 1.5. Kutak. 2. A TELEPÜLÉSEK BELSŐ SZERKEZETE 2.1. Az épületek funkciója. 2.2. A betelepültség in­tenzitása. 2.3. Erődítések, kerítések, árkok. 3. TELEPÜLÉSHIERARCHIA 3.1. Méret. 3.2. A települések leletanyagának ta­nulságai: kerámia. 3.3. A települések leletanya­gának tanulságai: fémművesség. 4. A MARGINÁLIS ZÓNÁK BENÉPESÜLÉSÉNEK PROB­LÉMÁJA 1. A TELEPÜLÉSEKEN TALÁLT OBJEKTUMOK TÍPUSAI 1.1. Házak, épületek A Tisza-vidék területén a vizsgált korszakban há­rom lelőhelyről ismerjük épületek nyomait. /. Jánoshida 1 Az itt feltárt épület (1. kép 1-2) („F" objektum) 26 m hosszú és 6,5 m széles. A tényleges hosszúsága lehetett nagyobb is, mivel északnyugati vége túlfut a feltárás határán. 3 A tanulmányban említésre kerülő közöletlen lelőhelyek leírását ld. a tanulmány végi függelékben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom