Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

feltételeznénk, hogy a 2. sz. házat jelző háztörmelék nem a ház elsődleges pozícióját tükrözi, akkor új megvilágításba kerülne a probléma, felmerülhetne, hogy az egykor a gödrök között álló ház maradványainak egy részét, a ház pusztulásakor a szomszédos gödörbe tolták, egyes edénytöredékeket pedig a környező gödrökbe dobáltak. Tehát, legalábbis a 2. ház és a környező 13. 12. és 10. gödrök egy időben létezhettek volna, a gödrök sort alkottak volna, a gödrök között házak álltak volna, és a gödrök jelentős része a házak pusztulásakor töltődött volna fel. Itt persze az a kulcskérdés, hogy a háztörmelék helye mennyire határozhatja meg a ház helyét.

80 Soros településszerkezetre máshonnan is lehetne példákat hozni a térségből, például a Tiszaikultúra telijeiről, tell-szerü telepeiről. Öcsöd-Kováshalmon például 4-6 ÉNy-DK irányú ház állt a központi részen, egy 3-5 m-es nyílt térrel körülvéve, ahol a mindennapi tevékenységek zajlottak, a nagyobb tárológödrök pedig ezen a zónán kívül helyezkedtek el. Itt még a házszerkezetek is közel állnak a közép-európai típusokhoz.

81 Távolabb tekintve, a Vinea-kultúra területén is jellemző a házak soros elrendeződése, legyen szó akár sík, akár teli-telepekről.

82 Ugyan főleg a fuzesabony-gubakúti ház-, és telepszerkezeti adatokat próbáltam értelmezni, de a további három bemutatott helyszínen is valószínűnek tartom a házak meglétét, és többé-kevésbé a gubakútihoz hasonló telepszerkezet jelenlétét. Mezőszemerén a házak helyzetére a gödrök és a sírok iránya utal, de a házak helyére még a lelőhelyen előforduló nagy számú cölöplyuk ellenére sem lehet semmi pontosabbat mondani. Ha feltételeznénk, hogy mindegyik megfigyelt cölöplyuk 80 Sajnos nem tudom, hogy a lelőhelyről említett C14-es adatok mely objektumokra vonatkoznak (Makkay 1996, 37) és lehet, hogy bölcsebb lett volna ha elhallgatom véleményemet, de a Gubakúton tapasztalt hasonló jelenségek tisztázásához lehet, hogy az endrődi problémák majdani végső megoldása is közelebb vihet. 81 Öcsöd-Kováshalom: Raczky 1987, 67, 72. A Tiszai-kultúra telijein feltételezhető, hogy egyidejűleg nem építették be a teljes dombot, hanem időszakonként csak egyes részén, vagy részein álltak házak (Kalicz 1985, 129-130). A nagyobb felületű ásatások révén az látszódik, hogy a házak egymás közelében kerültek elő, kisebb csoportokat alkotva (Kalicz-Raczky 1987, 18). Ugyan a tellek létrejöttéhez a döntően agyaggal történő építkezés mellett fontos gazdasági, szociális tényezők és környezeti kulturális hatások is hozzájárultak, és a teli-problematika sokkal komplexebb annál, semmint hogy itt futólagosan tárgyaljuk, de ha bebizonyosodna, hogy a térségben nagyobb, rendszert mutató telepek már korábbi időszakban is előfordultak, az a tellek kialakulási folyamatának kérdését is új megvilágításba helyezné. 82 Chapman 1981, 60. újkőkori, akkor sem rajzolódik ki világos szerkezet, sőt ebben az esetben lehet, hogy több építési fázisra kellene gondolnunk a sűrűsödések miatt.

8j Füzesabony-Szikszói-Bereknél szintén csak valószínűsíteni tudjuk, hogy a házak a Laskóval ellentétes irányban, a gödörsortól DK-re húzódtak, a cölöpnyomokból itt sem vehetők ki világos szerkezetek. Kompolt-Kígyósérnél még a gödrök sorszerkezete sem adott, és kérdéses, hogy ebben az esetben egyáltalán szabad-e feltételeznünk ilyet. Először is szeretnék arra utalni, hogy az ásatás során humuszolatlan, feltáratlan területek maradtak ki, ráadásul pontosan a neolit telep zónájában, tehát elvileg elképzelhető, hogy egy gödörsor egyes gödreit nem regisztráltuk. Másodsorban azt említeném, hogy a feltárások helyszíne az itt folyó Kígyós-értől kb. 200 m-re D-re található, tehát lehetséges, hogy a nyomvonal vizsgált szakaszán, az érparton esetleg még világosan kivehető, sorokban jelentkező telep legszélső - esetleg magányos objektumai fordulhattak elő, de az is lehet, hogy az általunk feltárt részen csak egy kis telep magányos objektumai húzódtak. Mindenesetre az ásatáson megfigyelt hosszúkás gödrök hossztengelyei itt is ÉNy-DK irányúak és a közelükben talált sírok házakat jelezhetnek. Ezen a helyen több kör alakú gödröt is feltártunk, ami mindenképp eltérést mutat a másik három lelőhelyhez képest, hiszen Gubakúton az azonos irányú hosszúkás gödrökön kívül csak 2 kutat, a másik két lelőhelyen pedig egyegy, az altalajba alig mélyedő gödröt találtunk, melyeknek magasan jelentkező paticsos betöltődését kezdetben omladéknak néztük. A fentiek alapján az AVK területére, a vízpartok két oldalán elhelyezkedő, egy, vagy több, egymással párhuzamos települési sorból álló telepszerkezetet tartom jellemzőnek, ahol a települési sorok egymástól szabályos távolságban húzódó gödrökből ill. a köztük lévő házakból állnak, és ahol a temetkezések a házak körül vagy a hulladékgödrökben találhatók. Ez a települési forma az általam vizsgált Heves megyei körzetben az egész AVK időszakban jellemzőnek látszik, és a különböző korú lelőhelyek talán finomabb különbségtételekre is alkalmasnak látszanak. A Füzesabony-Gubakúton feltárt korai AVK (Szatmár II) kerámiával datált települést, telepü83 Itt legfeljebb a 30. és a 32. ill. 3. sz. gödrök közötti cölöplyukak jöhetnek szóba, mint olyanok, melyek szabályosabb szerkezetet rajzolnak ki. (12. tábla).