Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről
több helyen is talajfelszínre épített, felmenő falú házak nyomaira bukkantak AVK környezetben - Hódmezővásárhely-Tére-fok, 42 Polgár, 43 MezőkövesdMocsolyás, 44 Füzesabony-Gubakút. 45 A közép-európai VK területére vonatkozóan, a településszerkezeti kutatás, a 1970-es évek elejétől új irányt vett. Átértékelték a korábbi elméleteket, 46 és elsősorban a Maas- és a Rajna-vidéki ásatások révén, kidolgozták a házak tipológiáját, felvázolták a ház és a környezetét jelentő objektumok viszonyát, ezáltal a települések szerkezetére, időbeli változásaira nézve, új magyarázatokkal szolgáltak. A nagyobb lélekszámú, sűrűbb települések helyett, melyeket - a korábbi elméletek szerint - lakóik periodikusan elhagytak, majd újra elfoglaltak volna, több kisebb, elkülönült településcsoport generációkon át tartó egy helyben élését mutatták ki. Eszerint, az új generációk házaikat a már meglévő házak közelében építették fel, egy ház kb. egy generáción keresztül állt fenn, tehát a telepek topográfiai képe 25-30 évente változásokat mutat, az egyes csoportokon belüli házszám mérsékelten ingadozik. 47 Az 1980-as évek elejétől a közép-európai VK legkorábbi periódusából is ismertté váltak házalaprajzok. 48 Ezek részleteiben kissé eltértek a későbbi kanonizált típusoktól, és különösen a nagyobb, oszlophiányos belső terek miatt, a Körös-kultúra házalaprajzaihoz próbálták hasonlítani őket. 49 Az újabb ház- és teleppublikációk alapján, 50 többféle korai házalaprajz tételezhető fel, köztük főleg kisebb, szélesebb formák, de hosszabb, keskenyebb változatok is ismertek. 51 Ebben lehet, hogy területi és időbeli eltérések is szerepet játszanak, mindeneset42 Lejárt agyagpadló és a földfelszínre épített, felmenő falú, cölöpszerkezetes objektum nyomai: Horváth 1994a, 96, és 2. kép. 43 Raczky Pál, 1995 elején, a Polgár környéki autópályás leletmentésekről, az ELTE Régészeti Intézetében tartott előadásában, egy AVK cölöpszerkezetes ház feltárásáról is beszámolt. 44 Kalicz-Koós 1997, 29. 45 Domboróczki 1996, Domboróczki 1997,20-21. 46 Moddermann 1971, 7-9. Itt részletes irodalom található, amit nem akartam újra leírni. 47 A teljesség igénye nélkül, néhány fontosabb munkára utalnék: Moddermann 1970, 100-120, 192-211, Modermann 1985, 50-61, 73-90, Liining 1982, 137-153, Boelicke 1982, Stehli 1982, Lüning 1991, 55-70. 48 Altdorf: Reinecke 1983, Abb. 4, Schwanfeld: Meier-Arendt 1989, Abb. 1, (Lüning után). 49 Meier-Arendt 1989, Tillmann 1993, 175. 50 Strogen: Lenneis 1989, 33-34, Niedereschbach: Bemhardt-Hampel 1992, 4-8, de szinte minden addig ismert korai alaprajzról: Kreuz 1990. 51 Lenneis 1991, 125-133, Bernhardt-Hampel 1992, 7-8. 73 re a szélesebb házméretek és a cölöphiányos belső terek általánosnak tűnnek. 52 A közelmúltban a legkorábbi VK leletanyagú települések archaeobotanikai, ökológiai és ökonómiai jellegű viszgálatai is megtörténtek és a komplexebbé váló kutatások révén, sok új szempont felvetése mellett, újra fókuszba került a mezolit-neolit átmenet kérdése. 53 ÉRTÉKELÉS A most bemutatott négy lelőhely közül Gubakútról rendelkezünk a legtöbb településszerkezeti adattal. Itt az AVK legkorábbi jegyei vannak túlsúlyban. 34 A más területekkel való összehasonlítás szempontjából, a Körös-kultúra településeiről közölt adatok mellett, mindenképpen fontosak a korai VK időszak településtörténeti kutatásának eredményei is, hiszen a használható településszerkezeti megfigyelések zöme eddig szinte csak a távolabbi, Ny-i területekről állnak rendelkezésre. Időrendileg a Körös-kultúra késői szakasza egybeesik az AVK és a közép-európai VK legkorábbi fejlődési fázisával. 55 A Mezőszemerén és a Szikszói-Berekben feltárt településrészek leginkább a Gubakúton megfigyeltekhez hasonlíthatók, de leletanyaguk későbbi, leginkább az AVK klasszikus fázisára jellemző, 52 A cölöphiányok sok esetben egyszerűen a rosszabb megfigyelési lehetőségek miatt is előfordulhatnak (Strien 1994, 62, lásd Tillmann et al. 1994), ezért ez a jellegzetesség csak kellően nagy számú példa esetén lehet döntő. 53 Itt csak néhány újabb, számomra hozzáférhető, általam fontosnak tartott munkát idéznék: Bogucki 1988, 18-128, Kreuz 1990, Tillmann 1993, Tillmann et al. 1994, Whittle 1996, 144-177, 355-371. 54 Lásd a 3. sz. jegyzetet. 55 A kutatás szerint, a legkorábbi AVK (Szatmár II típus) közel egykorú a legkorábbi közép-európai VK-val. Míg kezdetben egyes kutatók a Szatmár II típus kialakulását kicsivel korábbra helyezték (KaliczMakkay 1977, Makkay 1978, 1982a), addig mások kezdettől fogva a közép-európai VK korábbi fejlődését hangsúlyozták (Pavúk 1980) és az újabb munkákban is az utóbbi verzió tükröződik (HorváthHertelendi 1994). Részletes kutatástörténet helyett inkább csak a több munkákból idéznék. A DVK-t illetően (Quitta 1960, után): KaliczMakkay 1972b, Makkay 1978, 28-32, időrendi tábla, Kalicz 1979, 1735, Pavúk 1980, 40-50, 71-77, Pavúk 1994, Kalicz 1995. Az AVK vonatkozásában: Kalicz-Makkay 1972a, Kalicz-Makkay 1977, 26-29. időrendi tábla, Makkay 1982a, 47-54, időrendi tábla, Raczky 1983, 187-192, Raczky 1988, 27-32, és időrendi tábla, Horváth-Hertelendi 1994, 114-118, Makkay 1996, 37-43. Meg kell említeni, hogy az AVK és a Körös-kultúra viszonyát illetően régtől fogva felmerültek kellően nem tisztázott kérdések (pl. Trogmayer 1972, 71-75, Trogmayer 1979, 299-301, Trogmayer 1982. 282283, Makkay 1987). A Protovinőa kérdéssel foglalkozó irodalomra nem tértem ki (Makkay 1996,43-47).
