Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

a kompolti leletanyag pedig már kifejezetten késői AVK jellegű. 56 Az alábbiakban megpróbálom ismételten sorra venni, értelmezni az ásatási adatokat és ahol lehető­séget látok rá, megpróbálom általánosítani a meg­figyelteket, összehasonlítva azokat más területek adataival. A kevés használható analógia és a lelet­anyagom feldolgozatlansága miatt azonban, ez a törekvésem lehet, hogy elhamarkodott, hibákkal tarkított, de talán még így sem minden alapot nél­külöző. Úgy érzem, az AVK lelőhelyek település­szerkezeti kutatásáról Makkay J. által 1981-ben vázolt kép az újabb adatok fényében mindenkép­pen módosításra szorul. 57 Füzesabony-Gubakúton meggyőző bizonyíté­kokat gyűjtöttünk a földfelszínre épített, felmenő falú, cölöpszerkezetes házak jelenlétére. Sajnos, nem lehet pontosan meghatározni a házak méretét, hiszen a padlót egyetlen esetben sem találtuk meg. A megfigyelt cölöplyukak általában 4 x 3-as egy­ségekben fordultak elő és ez valószínűleg jó tám­pont a házak méretére nézve. Ez legtöbb esetben kb. 6 x 14, de legfeljebb 6 x 16 m-es oldalakat je­lentene (3. tábla). Elképzelhető azonban, hogy csak a hosszabbik oldalt illetően helyes a méretadat, ugyanis a közép-európai kutatás tapasztalatai alap­ján, a korai házaknál, a keresztirányú cölöphárma­sok által jelzett alaprajz vagy egy-egy alapárokkal, vagy ritkábban, egy-egy kisebb méretű oszlopsor­ral egészülhet ki a hosszabbik oldalak mentén, és ez megnövelné a házak szélességét. 58 Mi ilyen je­lenségeket nem tudtuk megfigyelni Gubakúton, de nem zárható ki, hogy a kevésbé mély árkok, vagy kisebb cölöplyukak nem hagytak maradandó nyo­mot, és így elkerülték figyelmünket. A Ny-i 1. gödörsor E-i részén hosszabban ész­leltük a cölöpszerkezeti nyomokat, de ezekben az esetekben is inkább egymás közelébe épített 4x3­as szerkezeteket tartok valószínűbbnek, semmint ún. hosszúházakat (4. tábla). 59 56 Az AVK lelőhelyek legnagyobb katalógusa, és a máig használatos területi és időrendi csoportok első felvázolása Kalicz N. és Makkay J. nevéhez fűződik (Kalicz-Makkay 1966, 1977), a DK-európai és a szomszédos területek kronológiájával való szinkronizálást Raczky P. végezte el (Raczky 1988, 27-32), a legfrissebb radiocarbon ada­tokat Horváth F. közölte, és összefoglalta a területi csoportok viszo­nyában addig felmerült kronológiai problémákat (Horváth 1991, Fig.4, Horváth-Heretelendi 1994, 114-118). 57 Makkay 1982b. 58 Lásd az 50. és 51. sz. jegyzeteket. 59 Az 53., 63. és 45. sz gödrök közötti cölöpszerkezeti nyomokról van szó. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden gödör közelében előfordulnak házakat jelző cölöplyukak és a házak mérete nagyjá­ból egységes. A gödrök alkotta sorra merőlegesen helyezkedik el A Gubakúton megfigyelt háztípus leginkább a közép-európai VK területén előkerült korai ház­alaprajzokkal hasonlítható össze, bár jelentős elté­rések mutathatók ki: Gubakúton nem találtunk alap­árkot vagy cölöpsort a 4 x 3-as szerkezet hosszanti oldalai mentén, a cölöplyukhármasok mért szélessé­ge 6 m, míg a közép-európaiaké 4 m körüli, nálunk a belső térben nincsenek oszlophiányok, vagy ha vannak, akkor is inkább a rossz megtartás miatt. Ezektől eltekintve, például a niedereschbachi ada­tokkal jól összevethetők a gubakúti méretek. Ott 21 házalapot találtak, 14-et teljes hosszában meg­figyeltek, így a hosszra vonatkozó középértékre 14 m adódott, 5,2 m standard eltéréssel. A 21 házból 2 volt keskenyebb 7 m-nél és 3 volt szélesebb 9 m­nél, a többi ház szélessége 7 és 9 m közé esett. 60 A Körös-kultúra házait illetően 7,8 x 4,3 m, 7,5 x 4,5 m és 6 x 5 m-es méreteket említenek a szak­irodalomban, 51 és a házak vázszerkezetét alkotó cölöpök nyomai - már ahol világosan megmarad­tak - könnyű konstrukciókra utalnak. Ezek az egy vagy kétosztatú házak jóval kisebb méretűek, mint amelyeket Gubakút alapján feltételezhetünk, bár újabban publikált adatok szerint, 10-12 m hosszú, 4-6 m széles háznyomok is előkerültek a Körös­kultúra területéről. 62 A Mezőkövesd-Mocsolyáson ugyancsak Szat­már II kerámiával datált településen, a leégett há­zak omladékai 9 x 12 és 7 x 12 m-es felületeken jelentkeztek, és itt az építkezési módban a Körös­kultúra jellegzetességeit figyelték meg. Ugyanitt azonban néhány hosszú, keskeny, árokszerű gödör is előkerült, melyek egymással párhuzamosan, 10­12 m távolságban futottak egymás végéhez csatla­kozva. Az ásatok szerint lehet, hogy ezek egy épületet fogtak közre, amelynek nem maradt nyo­ma. 63 Ha helyes a feltételezés, és az árkok között épület húzódott, akkor itt is szóba jöhetnének a közép-európai VK területére jellemző háztípusok, a 117. sz. gödör (de esetleg további gödrök is lehetnek itt a feltá­rási határon kívül), és valószínűleg ez megmagyarázza a ház (há­zak) itteni előfordulását. A házak persze szinte teljesen egymás tengelyében találhatók, de szerintem ez önmagában még nem in­dokolja azt, hogy hosszú házakat tételezzünk fel. Különösen azért nem, mivel a hosszúházaknak többnyire sajátos hármas tagolása van, amit itt nem figyelhetünk meg. Azt a nézetemet, hogy a kisebb házakat tartom valószínűbbnek, két Gubakútról írt munkámban már kifejtettem (Domboróczki 1996, 1997), jóllehet az utóbbiban, a 20­21. oldalon lévő térképen, bizonyára tévedésből, hosszúházakat sejtető kiemelést alkalmaztak. 60 Bernhardt-Hampel 1992, 4-5. 61 Horváth 1989, 86. 62 Endröd 119: Makkay 1992, 122. 63 Kalicz-Koós 1997,29-30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom