Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

DOMBORÓCZKI LÁSZLÓ már teljesen lehumuszolt részeken mutatkozó objektumok alapos feltárására sem jutott idő, nem beszélve azokról a részekről, ahol a humuszolás is csak részleges volt (1. tábla)} A 96,9-97,1 km-szelvényben elszórtan, AVK anyagot tartalmazó objektumok is előkerültek. Ezeknek egy része minden bizonnyal népvándorlás kori, vagy középkori objektum, melyekbe az AVK leletek másodlagosan, szórványként kerültek, mások azonban nagy valószínűséggel újkőkoriak, hiszen leletanyaguk néhány szakáiháti és bükki típusú csereptöredéktől eltekintve tisztán késői AVK jellegű (2. tábla). Ide tartozik 4 hosszúkás gödör, ENy-DK irányú hosszanti tengellyel, 8 kerek szájú, méhkas alakú gödör, valamint minden bizonnyal ide sorolható 6 temetkezés is.

2 A csontvázak közül 4 zsugorított pozícióban került elő - 3 a bal oldalán feküdt D-E-i irányítással, míg a negyedik a jobb oldalára volt fektetve, fejjel E-nak és lábaival D-nek - a másik 2 esetben pedig nem volt megállapítható a temetési pozíció. Két sír esetén került elő melléklet. Ezek egyezést mutatnak a gödrök anyagával, így ezek a sírok bizonyosan az újkőkori telepnyomokhoz köthetők. Ez a többi 4 sír esetén is valószínű, hiszen ezek az előző kettővel nagyjából azonos mélységből, a sárga altalaj szintjéről kerültek elő, és a csontvázak állaga is megegyezett. A lelőhely leletanyagának zöme mosatlan, feldolgozása még nem történt meg. FÜZESABONY-GUBAKÚT A régészeti lelőhely a Füzesabonyt Dormánddal öszszekötő műúttól 3 km-re Ny-ra húzódik, az M3-as autópálya Ny-K-i irányú, 110,97-111,34 km-szelvényei között, többé-kevésbé sík terepen. Az egykori Laskó-meder Ny-i irányból érte el a lelőhely 1 Az 1. táblán szaggatott körvonallal jelöltem azokat a részeket, ahol csak részleges humuszolás történt. A térképen feltüntetett jelenségek között bizonytalan alaprajzok is találhatók, melyeknek csak részlegesen történt meg a kibontása - melyekbe időhiány miatt csak beleásni tudtunk - és az is elképzelhető, hogy a részlegesen humuszolt területek alatt további objektumok is rejtőztek, melyekről egyáltalán nincs információnk. A lelőhely objektumainak gyorsabb feltárásában egy idő után az sem segített, hogy újabb munkásokat alkalmaztunk, mivel az olykor 30 főre duzzadt munkásbrigádot már nem tudtam kellőképpen felügyelni. A feltárás folyamán egyébként átlagosan 20-25 munkással dolgoztam. 2 A kör alakú gödrök zöméből igen kevés leletanyag került elő és felmerült, hogy esetleg a tisztán újkőkori leletek is csak másodlagosan kerültek ide. Egy esetben azonban, a 195/C/l. sz. kerek szájú, méhkas alakú gödörben, 34 db kiegészíthető, késői AVK jegyeket felmutató kerámiaedény darabjait találtuk. térségét, majd azt egy éles kanyar után, É-D-i irány mentén osztotta két részre, széles, de nem túl mély völgyet képezve. Az 1995-ben áprilistól novemberig és 1996-ban márciustól júniusig tartó leletmentések során, a kiszáradt folyómeder két partján, két-két, egymással párhuzamosan húzódó gödörsort tártunk fel, ahol a gödrök között cölöpszerkezetes házak cölöplyukait, a házak körül pedig sírokat találtunk (3. tábla). A leletanyag döntő többsége a gödrökre koncentrálódott. Zömmel korai AVK - Szatmár II típusú kerámiatöredékek, állatcsontok, csont- és kőeszközök, paticsdarabok kerültek elő, de szép számban fordultak elő festett és festetlen oltár- és idoltöredékek is.

3 Az AVK leleteket tartalmazó objektumokon kívül csak néhány avar kút, szarmata és bronzkori gödör került elő a területen, melyek csak elvétve kerültek szuperpozícióba az újkőkori objektumokkal. A humusz vastagsága 60-95 cm között mozgott, és egyes helyeken - főleg cserépszóródási szintekből - az egykori járószintre is lehetett következtetni. Mindent egybevetve, viszonylag jó megfigyelési körülmények uralkodtak a területen.

4 Talán érdemes néhány szót ejteni arról, hogy hogyan fedeztük fel az itteni településszerkezetet, mivel az itt szerzett tapasztalat később nagy hasznunkra vált. Bár Gubakúton csak 1995 áprilisában kezdtük a munkát, de már az előző évben megrendeltük a terület magnetométeres mérését az ELTE Geofizikai Tanszékének ezzel foglalkozó munkacsoportjától. Ezt részben azért tettük, hogy előinformációhoz jussunk a terület bolygatottságát illetően, tehát ütemezni lehessen előre a munkánkat, részben pedig azért, hogy a kezdetben előirányzott 300 x 60 m-es szakasz teljes feltárásához szükséges tetemes összeg egy részét megspóroljuk és csak a szakmailag indokolt helyre költsük. A magnetikai térképen jelzett 2-3 nT-s anomáliák kevéssé bolygatott helyre utaltak, és kezdetben még azt is kérdésessé tették, hogy egyáltalán érdemes-e itt kutatni. A feltárást ezért úgy kezdtük, hogy a felszíni cserépszóródás és a magnetikai térképen mutatkozó nagyobb mágneses anomáliák által jelzett he3 Az itt előkerült leletanyag kb. egyharmad része mosott, restaurált, de még feldolgozatlan. A szebb leletekből, kiállítás céljára készült egy válogatás: Domboróczki 1997, 162-164. 4 A füzesabony-gubakúti ásatás rétegtani megfigyeléseit és az előzetes eredményeket két különböző munkáimban már összefoglaltam, ezért ezeket itt nem részletezem. Domboróczki 1996, Domboróczki 1997a.