Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

DOMBORÓCZKI LÁSZLÓ már teljesen lehumuszolt részeken mutatkozó ob­jektumok alapos feltárására sem jutott idő, nem beszélve azokról a részekről, ahol a humuszolás is csak részleges volt (1. tábla)} A 96,9-97,1 km-szelvényben elszórtan, AVK anyagot tartalmazó objektumok is előkerültek. Ezek­nek egy része minden bizonnyal népvándorlás kori, vagy középkori objektum, melyekbe az AVK leletek másodlagosan, szórványként kerültek, mások azon­ban nagy valószínűséggel újkőkoriak, hiszen lelet­anyaguk néhány szakáiháti és bükki típusú csereptö­redéktől eltekintve tisztán késői AVK jellegű (2. táb­la). Ide tartozik 4 hosszúkás gödör, ENy-DK irányú hosszanti tengellyel, 8 kerek szájú, méhkas alakú gö­dör, valamint minden bizonnyal ide sorolható 6 te­metkezés is. 2 A csontvázak közül 4 zsugorított po­zícióban került elő - 3 a bal oldalán feküdt D-E-i irányítással, míg a negyedik a jobb oldalára volt fektetve, fejjel E-nak és lábaival D-nek - a másik 2 esetben pedig nem volt megállapítható a temetési pozíció. Két sír esetén került elő melléklet. Ezek egyezést mutatnak a gödrök anyagával, így ezek a sírok bizonyosan az újkőkori telepnyomokhoz köt­hetők. Ez a többi 4 sír esetén is valószínű, hiszen ezek az előző kettővel nagyjából azonos mély­ségből, a sárga altalaj szintjéről kerültek elő, és a csontvázak állaga is megegyezett. A lelőhely leletanyagának zöme mosatlan, fel­dolgozása még nem történt meg. FÜZESABONY-GUBAKÚT A régészeti lelőhely a Füzesabonyt Dormánddal ösz­szekötő műúttól 3 km-re Ny-ra húzódik, az M3-as autópálya Ny-K-i irányú, 110,97-111,34 km-szel­vényei között, többé-kevésbé sík terepen. Az egy­kori Laskó-meder Ny-i irányból érte el a lelőhely 1 Az 1. táblán szaggatott körvonallal jelöltem azokat a részeket, ahol csak részleges humuszolás történt. A térképen feltüntetett jelenségek között bizonytalan alaprajzok is találhatók, melyeknek csak részlegesen történt meg a kibontása - melyekbe időhiány miatt csak beleásni tudtunk - és az is elképzelhető, hogy a részle­gesen humuszolt területek alatt további objektumok is rejtőztek, melyekről egyáltalán nincs információnk. A lelőhely objektumai­nak gyorsabb feltárásában egy idő után az sem segített, hogy újabb munkásokat alkalmaztunk, mivel az olykor 30 főre duzzadt munkásbrigádot már nem tudtam kellőképpen felügyelni. A feltá­rás folyamán egyébként átlagosan 20-25 munkással dolgoztam. 2 A kör alakú gödrök zöméből igen kevés leletanyag került elő és felmerült, hogy esetleg a tisztán újkőkori leletek is csak másodla­gosan kerültek ide. Egy esetben azonban, a 195/C/l. sz. kerek szájú, méhkas alakú gödörben, 34 db kiegészíthető, késői AVK jegyeket felmutató kerámiaedény darabjait találtuk. térségét, majd azt egy éles kanyar után, É-D-i irány mentén osztotta két részre, széles, de nem túl mély völgyet képezve. Az 1995-ben áprilistól novemberig és 1996-ban márciustól júniusig tartó leletmentések során, a ki­száradt folyómeder két partján, két-két, egymással párhuzamosan húzódó gödörsort tártunk fel, ahol a gödrök között cölöpszerkezetes házak cölöplyukait, a házak körül pedig sírokat találtunk (3. tábla). A leletanyag döntő többsége a gödrökre koncentráló­dott. Zömmel korai AVK - Szatmár II típusú kerá­miatöredékek, állatcsontok, csont- és kőeszközök, paticsdarabok kerültek elő, de szép számban fordul­tak elő festett és festetlen oltár- és idoltöredékek is. 3 Az AVK leleteket tartalmazó objektumokon kívül csak néhány avar kút, szarmata és bronzkori gödör került elő a területen, melyek csak elvétve kerültek szuperpozícióba az újkőkori objektumok­kal. A humusz vastagsága 60-95 cm között moz­gott, és egyes helyeken - főleg cserépszóródási szintekből - az egykori járószintre is lehetett kö­vetkeztetni. Mindent egybevetve, viszonylag jó megfigyelési körülmények uralkodtak a területen. 4 Talán érdemes néhány szót ejteni arról, hogy hogyan fedeztük fel az itteni településszerkezetet, mivel az itt szerzett tapasztalat később nagy hasz­nunkra vált. Bár Gubakúton csak 1995 áprilisában kezdtük a munkát, de már az előző évben megrendeltük a te­rület magnetométeres mérését az ELTE Geofizikai Tanszékének ezzel foglalkozó munkacsoportjától. Ezt részben azért tettük, hogy előinformációhoz jussunk a terület bolygatottságát illetően, tehát ütemezni lehessen előre a munkánkat, részben pe­dig azért, hogy a kezdetben előirányzott 300 x 60 m-es szakasz teljes feltárásához szükséges tetemes összeg egy részét megspóroljuk és csak a szakmai­lag indokolt helyre költsük. A magnetikai térképen jelzett 2-3 nT-s anomá­liák kevéssé bolygatott helyre utaltak, és kezdet­ben még azt is kérdésessé tették, hogy egyáltalán érdemes-e itt kutatni. A feltárást ezért úgy kezdtük, hogy a felszíni cserépszóródás és a magnetikai térképen mutatko­zó nagyobb mágneses anomáliák által jelzett he­3 Az itt előkerült leletanyag kb. egyharmad része mosott, restaurált, de még feldolgozatlan. A szebb leletekből, kiállítás céljára készült egy válogatás: Domboróczki 1997, 162-164. 4 A füzesabony-gubakúti ásatás rétegtani megfigyeléseit és az elő­zetes eredményeket két különböző munkáimban már összefoglal­tam, ezért ezeket itt nem részletezem. Domboróczki 1996, Dom­boróczki 1997a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom