Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Cseh János: Egy késő vaskori ház Kengyel határából

mörebb kőzetfajta. Szín: drappos. Méret: 12 * 6 x 4 cm. (7. Ä:e/7 6.) 16. Salakrög. Forma: alaktalan. Szín: barnás, kisebb zöldes foltokkal. Méret: 4,5 x 4 cm. (7. kép 7.) 17. Paticsdarab. Forma: alaktalan. Anyag: pelyvás-törmelékes agyag. Szín: barnás-szürkés. Méret: 4x3,5 cm. (7. kép 8.) 4. A LELŐHELY TOVÁBBI KUTATÁSA A kelta ház föltárásának helyén később még kéthárom alkalommal folytattam régészeti munkát, adatgyűjtést. 1993 májusában a dokumentált telepobjektumtól északra, néhány méterre, szürkés hamugödörre (kevés La Tène cseréppel) ástam rá egy 4-5 méter hosszú, a szokásos szélességű és mélységű kutatóárokkal, a partoldalra ugyancsak merőlegesen. Munkálkodásom azonban semmiféle eredményre nem vezetett. 1997 szeptemberében, jelen dolgozat írásakor is jártam a lelőhelyen adatok felülvizsgálása céljából; az addigi anyaghoz további késő vaskori edénytöredékeket és egyéb telepleleteket (pl. patics, salak) gyűjtöttem. 5. AZ EMLÉKANYAG ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZÉSE A) A TELEPÜLÉS FORMÁJÁRÓL A valójában szondázó (leletmentő) jellegű, kisebb volumenű ásatás a Fehér-tanya mellett, mint láttuk, csupán egyetlen házat - minden valószínűség szerint lakóházat - hozott napvilágra. Éspedig úgy, hogy kifejezetten, direkt erre ástunk rá. Ebből következően nem tudjuk, vajon teljesen magányos telepépítményre leltünk vagy esetleg nagyobb település egyik objektumára. Erre még a felszíni leletek sem igen adhatnak választ, mivel a környezet nagyrészt megfigyelhetetlen. A Kengyel határában eddig tett régészeti kutatások nyomán inkább azon lehetőség felé kell hajlanunk, hogy a ház relatíve (kb. 50-100-150 méteres körzetben) egyedül állott a parton.

3 A legkö3 A kengyeli késő vaskori régészeti mikrorégióban talán a Tiszameder belső partján elhelyezkedőkből formálható kép áll legközelebb Fehér-tanyához. Azzal a megszorítással, hogy az itteni lelőhelypontokon is éppen úgy, közvetlen, csak arra irányuló ráásással történt a magányos telekobjektumok feltárása. Nyilvánvaló azonban, hogyha több ház alkotná ezeket a szálláshelyeket, azoknak nyoma valamiképpen jelentkezne a fölszínen. zelebbi kelta telepnyomok kb. 200 méterre, a Vígh-tanya név alatt futó lelőhelyről ismertek. B) A GÖDÖRHÁZRÓL A régészeti ásatáson felszínre került telepjelenség egy olyan - földbesüllyesztett padlós - ún. gödörház, amely a korszak, az i.e. 3-1. század világában a kisebb méretűek körébe tartozik. (3. kép 1-2., 4. kép és 5. kép 1-2.) Erre utal az alig 2,5 méteres szélesség, melynél kisebb kiterjedés már nemigen képzelhető el háznál. A megmaradt egyetlen oszlophely, amelynek elhelyezkedése aszimmetrikus nyeregtetőt feltételez, elégséges ahhoz, hogy építményünket be tudjuk sorolni a kelta lakóházak egy bizonyos csoportjába. Ennek a szerkezeti típusnak a példái az utóbbi évtized föltáró munkája nyomán egyszeriben megszaporodtak a Tisza-Zagyva találkozása közelebbi-távolabbi térségében (Szolnok város és Kengyel község között). Az első ilyen, aszimmetrikusan ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű (meredekebb síkjával mindig déli oldalon) La Tène gödörházakat a Zagyvaparton folytatott leletmentések hozták napfényre 1986-ban és azt követően 1987-ben (II. felület és XXV. felület).

4 Majd Kengyel mellett, Kiss-tanya lelőhelyen sikerült feltárnunk egy ilyen kunyhóalapot 1990ben,

s utána pedig a közeli Mészáros-tanyánál.

6 A jelen dolgozatban közölt ház megtalálását követően az Alcsi-szigeten végzett leletmentés során, 1993ban is dokumentálni lehetett ezt a tagadhatatlanul kelta építkezési módot. Ennek a féltucatnál több épület-maradványnak a zöme nagyobb méretű a mi házunknál. Amely ugyanakkor, csak részlet volta mellett is, hasznos adalékként szolgálhat a késő vaskori településkutatás számára. 4 Szolnok-Zagyvapart II. felületének kelta emlékanyaga teljesen közöletlen. A XXV. felület (többé-kevésbé jól megfigyelhető partrész volt) egyedülálló házára ld. Cseh János: Magányos telepek (Kelták Magyarországon). Élet és Tudomány, XLVI. évf. 43. szám (Budapest, 1991. X. 25.) 1352. old. alul jobbra és 1353. old. 5 Az építmény leírása Cseh János: Kengyel-Kis-tanya (Előzetes jelentés az 1990 őszén végzett régészeti feltárásokról). Tisicum, VIII. (Szolnok, 1993) 158. old. és 147. old 23. ábra. 6 Cseh János: Kelta leletek Szolnok mellett, az Alcsiszigeten (Mentöásatás az egyik agyagbányánál, az épülő M4-es út közelében). Új Néplap, IV. évf. 258. szám (Szolnok, 1993. november 5.) 12. old. fölül balra. Egy további példa az aszimmetrikus tetőszerkezetű házakra: Polgár-Király-érpart (Szabó Miklós-Jean-Paul Guillaumet-Kriveczky Béla: Polgár-Király-érpart. Késő vaskori település a Kr.e. IV-III. évszázadból. Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Budapest, 1997. 89. old. 83. (kép).