Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Cseh János: Egy késő vaskori ház Kengyel határából

C) A KORONGOLT KERÁMIÁRÓL Az ásatás és a terepbejárások alkalmával összegyűj­tött leletanyagban, közelebbről az edénytöredékek között túlsúlyban vannak a korongolt fazekasáruból valók (közel harminc darab). Ezek a finom, jól isza­polt agyagból (gyorsan forgó) korongszerkezeten ké­szültek és tipikusan, erre a korszakra jellemzően bar­nás (-szürkés) színűek. Néhány esetben az edények törésfelüiete réteges, felszínük pedig vízszintesen, összefüggően simított-polírozott. Megfigyelhetünk hevenyészve, ugyancsak horizontálisan és függőle­gesen besimított vonalakat, melyeket azonban csak így "úgy tekinthetünk díszítésnek. Egy oldaltöredék­nél ezek a behúzások matt és fényezett felülettel kombinálva fordulnak elő. Két peremrészletük ki­hajló és duzzadt, 7 az alj fragmentumok közül az egyik korongos (határozott koncentrikus körökkel), a má­sik talpgyűrüs. 8 A szimpla oldaldarabokról nem tu­dunk túl sokat mondani. Ezek a cserepek tálakból, fazekakból? stb. törtek ki. (6. kép 1-9.) A fazekas készítette edények egy másik fajtáját képviseli a szemcsés anyagú, barnás árnyalatú, vastag falú cserép, amely a legnagyobb valószínű­ség szerint hombárból való. 9 (7. kép 1.) D) A KÉZZEL FORMÁLT KERÁMIÁRÓL A lelőhely kelta anyagában (amely egyébként ösz­szesen kb. 35 darab) alig több mint féltucatnyi ez a keramika. Anyaguk törmelékkel kevert agyag, szí­nük a barnásszürke különböző árnyalata. Vasko­sabb, függőleges vagy befelé hajló oldalfalú, egy­szerűen lezárt peremű készítmények voltak, melye­ket nagyobb méretű, „csuporszerű" edényeknek ne­vezhetünk. Talán fazékformára is lehet gondolni. Díszítés csak egyetlen esetben fordul elő, ez pedig rátett vízszintes borda, ujjbenyomkodásokkal tagol­va. 10 (7. kép 2-4.) E) EGYÉB TELEPLELETRŐL Ezt a tárgycsoportot a kövek, a salak, a patics és az állatcsont alkotja. A két méretesebb kődarab talán malom vagy őrlőkő része volt (pl. a sima munkafe­lület alapján), ha egyáltalán késő vaskoriak. Hozzá­vetőleg ugyanaz a helyzet a néhány darab salak­lelettel is. Jellegtelen, azaz zömmel lenyomat nél­küli a kb. féltucatnyi, kiégett agyagtapasztásrög. 11 (7. kép 5-8.) A nagyjából tíz darabot kitevő osz­teológiai anyag egy része természetesen más kora­beli is lehet (érdekesség egy állkapocs, vágásnyo­mokkal). 7 Néhány párhuzam ehhez a peremtípushoz: Csanytelek (Pál Gabri­ella, A.: Kelta ház Csanytelek-Palérót. A kőkortól a középkong. Szerkesztette: Lőrinczy Gábor. Szeged, 1994. 235. old. 2. kép 6 többek között és 230-231. old.); Csomaköz-Ciumesti (Zirra, Vlad: Locuiri din a doua epocâ a fierului ín nord-vestul României (Asezarea contemporaná cimitirului Latene de la Ciumesti si habitatul indigen de la Berea, jud. Satu Mare. Satu Mare, IV. /Satu Mare, 1980/ Pl. XV. I és 3, Pl. XXXVII. 1-2, Pl. XXXVIII. 2-5); Csongrád (Goldman György: Késő La Téne-kori település Csongrád határában. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. /Szeged, 1974/ 58. old. II. tábla 6-7, 59. old. III. tábla 7, valamint 56. old. és 60. old.); Tiszafüred (Kriveczky Béla: A késő-vaskori (kelta) telep. Régészeti ásatások Tiszafüred-Morotvaparton. Szer­kesztő: Tálas László-Madaras László. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, 32. /Szolnok, 1991/ 91. old. III. tábla 1-2 és 3, 81-82. old.); Tiszaszőlös (Cseh János: Egy kelta lakóház a Közép-Tisza­vidékéről /Tiszafüred-Tiszaszőlös - Adalék az alföldi késő­vaskori farmok ismeretéhez/. Jászkunság XXXVI. évf. 6. szám. /Szolnok, 1990/ 70. old. 5. kép 2 és 4). 8 A tapgyürüs aljforma analógiái pl. Csomaköz-Ciumesti (Zirra i.m. 1980 Pl. XVI. 9-10, Pl. XXXVII. 12); Kengyel (Cseh János: Kelta, avar és Árpád-kori ház a Nagykengyel lapos magaspartján /Leletmentés Kengyelen 1982-ben/. Múzeumi Krónika, III. évf. 1. szám /Szolnok, 1996/ 7. old. 4. kép 8-9); Szelevény (Cseh János: Kelta ház Szelevényen /Függelék: Késő-vaskori telepkerámia Tiszaug határából/. Gépelt gézirat. Szolnok, 1993. 11. kép 2); Ti­szaszőlös (Cseh i.m. 1990 70. old. 5. kép 7); Tiszaug (Cseh i.m. 1993 18. kép 9). 9 Ehhez a keramikához (tárolóedény) párhuzamokkal, értékeléssel ld. Szelevényt (Cseh i.m. 1993 12 kép. 1-3 és 26-27. old.) 10 A kézzel formált kelta edényeknek eme változatára a következő lelőhelyeket említjük: Csanytelek (Pál i.m. 1994 237. old 4. kép 1-8); Csomaköz-Ciumesti (Zirra i.m. 1980 Pl. XXI. 4, Pl. XXXIV. 1 és 57. old.); Csongrád (Goldman i.m. 1974 57. old. I. tábla 1 és 5, továbbá 60. old.) - mindezek a befelé húzott szájrészü variánsra. Függőleges oldalfallal pl. Szelevény (Cseh i.m. 1993 12. kép 4-5 és 7, 13. kép 1, valamint 29-30. old) Egy bordadíszes csu­por: Csongrád (Goldman i.m. 1974 54. old 3. ábra és 61. old.) 11 Publikált késő vaskori malomkövek/őrlőkövek és agyagtapasztás­rögök a Közép-Tisza-vidékről: Tiszafüred (Kriveczky i.m. 1991 95. old VII. tábla 6 és 83. old.); Tiszaszőlős (Cseh i.m. 1990 72. old 7. kép 9 - patics: 69. old 4. kép 2).

Next

/
Oldalképek
Tartalom