Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Dani János: A Kárpát-medence ÉK-i részének kulturális és kronológiai kérdései a kora bronzkor időszakában

PÁSTOR 1965, 37-50; PÁSTOR 1969; PÁSTOR 1978). Azóta több lelőhelye vált ismertté DK-Szlovákiából (BÁTORA 1983, 197-199, Obr.6) és a hernádkaki temető elemzése során E. Schalk kimutatta, hogy a temető legkorábbi sírjai a Kost'any-kultúrával egyidősek (SCHALK 1992, 183-187, 221-227, Abb.77.), tehát a Kost'any-kultúra - amint az várható is volt - nemcsak DKSzlovákiában terjedt el, hanem ÉK-Magyarországon is! A szlovák kutatás szerint a Chlopice-Veselékultúra és a Nyírség-Zatín összeolvadásának eredményekéntjött létre a Kost'any-kultúra (VLADÁR 1970, 228; VLADÁR 1971, 73-75; VLADÁR 1989, 224; BÁTORA 1981, 9; BÁTORA 1983, 180). J. Bátora úgy véli, hogy DK-Szlovákiába a Poprád vidékén, a Hernád és a Tárca völgyén keresztül nyomult be Kis-Lengyelország felől a Chlopice-Veselé-kultúra, ami a szlovák kutatók szerint a bronzkor kezdetét jelenti Szlovákiában (BÁTORA 1981, 8; 1983, 178-179). J. Bátora szerint ez az expanzió nem okozta a Nyírség-Zatín teljes pusztulását, hanem a kultúra módosult, késői fázisa tovább élt. A Chlopice-Veselé benyomulása miatt a Szepességben és a Kassai hegyekben a Nyírség-Zatín területi eltolódása figyelhető meg: a mélyebben fekvő területekről felköltöznek a jól védhető hegyesebb területekre. Ezzel szemben a K-szlovákiai-alföld érintetlen marad és ott változatlan formában folytatódik az élet (BÁTORA 1981,9; 1983, 179-180). A Chlopice-Veselé-kultúra egyetlen lelete azonban K-Szlovákiában a Kost'any-kultúra Kassamindszenten /Valalíky (Vsechsvätych)/ feltárt temetőjének 47. sírjában talált import zsinegdíszes edénytöredék (PÁSTOR 1965, 42, Abb.5/2; PÁSTOR 1978, 76, 1 15-1 16, Tab.XXV.2; BÁTORA 1983, 196, Tab.VII.l). A sírt a fémmellékletek alpján a Reinecke BA2(-B1?) időszakra (PÁSTOR 1965, 40, 46); a temető egészét pedig (két fázisa van: korábbi és későbbi) a Reinecke BAl-A2-re datálta a publikáló (PÁSTOR 1965, 46; PÁSTOR 1978, 120). Ez a kerámiatöredék tehát a Kost'any-kultúra Nyírség-kultúrát követő klasszikus időszakának (BÁTORA 1981, Abb.l: Kronológiai tábla, Abb.2: A Kost'any-kultúra temetőinek relatív időrendjét bemutató tábla; BÁTORA 1983, Tab.XII.: Kronológiai tábla) egyik sírjából származik, tehát aligha utalhat a Chlopice-Veselé-kultúra és a Nyírség-Zatín valamiféle összeolvadására, mely a Kost'any-kultúra létrejöttét eredményezte volna, sokkal inkább a Ch lopice-Veselé-kultúra és Kost'any-kultúra klasszikus fázisának egyidejűségét bizonyíthatja! J. Bátora fenti elképzelése azért sem fogadható el, mert a Szepességből nem ismerünk sem klaszszikus Nyírség, sem pedig Szaniszló típusú leletanyagot. Mindkét kultúra leleteit eddig csak a síksági területekről és a folyóvölgyekből ismerjük (DANI 1997b, 48, 9. térkép). A Szaniszló-csoport relatív kronológiai helyzetének meghatározásában a szomszédos kultúrák leletanyagaiban előforduló importok nyújtanak segítséget. A Tószeg-Laposhalom bronzkori telijének nagyrévi tétegeiből ismerjük a Szaniszló-csoport import füles korsóját, mely lehetőséget ad a fejlett Nagyrévkultúra és a Szaniszló-csoport közötti párhuzamosításra (SCHALK 1981,Taf.29/165). Kronológiailag rendkívüli jelentőségű a klasszikus Kost'any-kultúra Csontosfalva /Valalíky (Kostany)/ lelőhelyen feltárt temetőjének 18. sírjában talált tipikus Szaniszló-edény (BÁTORA 1983, 198, Tab.VI.l; PÁSTOR 1962, 63-80). A Kost'any-kultúra klasszikus fázisának Reinecke B Al-A2-re datált másik temetőjében, Kassamindszent /Valalíky (Vsechsvätych)/33. számú sírjában szintén egy - a nyakán függőlegesen beszurkált pontsorokkal, a hason kis függőlegesen feltett tagolt bordácskákkal díszített - Szaniszló-típusú füles korsó került elő (PÁSTOR 1965, 42-43, 44, 46, Abb.2/6; PÁSTOR 1978, 72, 115-116, 120, Tab.XXIII.9). Mindkét edény a Szaniszló-csoport és a Kost'any-kultúra klasszikus fázisának egyidejűségére utal! Igen nagyjelentőségű a Nyitraludány-Vámháza /Ludanice-Mytna Nova Ves/ lelőhelyen feltárt kora bronzkori temető 454. sírjának edénye; az edény alja textilbenyomással, nyaka zsinegbenyomással, a hasi élen található kis alagútfülek pedig benyomkodott háromszögekel vannak díszítve. J. Bátora és E. Schalk ez alapján a Nyitra-kultúra korai időszakát a Zsinegdíszes kerámia-kultúrájával /Schnurkeramik/, a Nyírség-Zatín-, valamint a Chlopice-Veselé-kultúrákkal hozta kronológiailag összefüggésbe (SCHALK-BÁTORA 1998, 187199, Abb.3.2, Abb.4-7). A benyomott háromszögekből álló díszítés - a publikálók véleményével (SCHALK-BÁTORA 1998, 189,196) ellentétben - azonban sem a Kosihy-Caka sem pedig a Nyírség-Zatín jellemzője, hanem a Szaniszló-csoport