Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
Dani János: A Kárpát-medence ÉK-i részének kulturális és kronológiai kérdései a kora bronzkor időszakában
A Kostolac-kultúra késői időszakában - amint azt Moldova Veche-Ostrov, Bocsa Montanä-Coltan, Dubova-Cuina Turcului, Jupalnic, Jebea, Herculane-Pestera Hotilor J-szint, Clit, Románesti, Fiatra Ilisovei, Nandru-P estera Spurcatä, Ostrovul Corbolui, Vucedol sratigráfiai adatai jelzik - már létezett a korai Vucedol-kultúra (Vucedol A), és ez az időszak a Cotofeni IIIa-b -vei egykorú (TASIC 1995, 79, 170-171; DIMITRIJEVIC 1977, 86, T.I./ll; ROMAN 1976a, 54-55, Fig.8., P1.81., 98-116; ROMAN 1976b, 145-146, Taf.L; ROMAN 1980, 224-225; ROMAN-OPRITESCU-JÁNOS 1992, 187; GUMÄ-SÄCÄRIN 1981, 59-85; CIUGUDEAN 1996, 141-142; GUMÀ 1997, 95). A Vucedol A és B1-B2, valamint a Cotofeni III időszakával egyidős késő Baden leletanyag nincs azonosítva a Kárpát-medence ÉK-i részén, bár Bondár M. szerint több a Cotofeni III-mal rokon vonásokat mutató késő Baden lelőhely ismert (BONDÁR 1984, 81). Ugyan számos késő Baden lelőhely ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (BÓNA 1993a, 74; BÓNA 1986, 25), az Érmeilékről és a Körösök vidékéről (ROMAN-NÉMETI 1978, 41-45, Fig.7. és Pl.l.; NÉMETI 1996, 27), az Északi-középhegységből (KOREK 1968, 37-58; BANNER-KUTZIÁN 1961, 21-23; BONDÁR 1984, 74-81, Abb.6.) és K-Szlovákiából is (BÁTORA 1983, 174-176, Obr.4.); azonban azt a kérdést, hogy léteznek-e a késő rézkor végén továbbélő (retardáló?) késő Baden csoportok a tárgyalt térségben, a Baden-kultúra megbízható belső időrendjének kialakítása (BONDÁR 1984, 81) és a legkésőbbi Baden leletanyag elkülönítése nélkül teljes biztonsággal nem lehet megválaszolni! Rendkívül problematikus a Gödörsíros kurgánok szerepének megítélése a késő rézkorban. A Gödörsíros-nép elsősorban a Tisza bal partján, (de átlépve a folyót, a jobb parton is) a folyó vonalát követve egészen a Száva torkolatvidékéig elfoglalta a síksági területeket és a Vajdaságot is, míg a Bánát romániai részén csupán egyetlen feltárt okkersíros kurgán ismert: Bodo (TASIC 1995, 72-73; LAZIC 1989, Karte 1,3; STRATAN 1974, 71-74; MEDELET-BUGILAN 1987, 109-111). A Nyírség területén viszont alig néhány kurgánt találunk (PATAY 1987, 89; ECSEDY 1979, Suppi. I-II.), valószínűleg a helyi speciális ökológiai-geográfiai viszonyok miatt. A kurgánok főleg a folyók által feltöltött magasabb ligetes-sztyeppes területeken, míg a Baden telepek a löszös térségekben találhatók meg (ECSEDY 1979, 51). A Nyírségben is hasonló a helyzet; a löszös talaj hiánya miatt a homoktalajon a Baden-kultúra élt (BÓNA 1986, 25; BÓNA 1993a, 74). Ezek alapján Ecsedy I. a Baden-kultúra és a Gödörsíros kurgánok szimbiózisára gondolt és megkérdőjelezte Kalicz N. azon elképzelését (ECSEDY 1973, 19, 39; ECSEDY 1979, 51; ECSEDY 1981, 82, 86, 92, 95; ECSEDY 1983, 151, 158), mely szerint a Gödörsíros nép érkezése tette tönkre a Baden-kultúra telepeit a rézkor végén (KALICZ 1968, 58). Néhány kurgán estében (Kétegyháza, Debrecen-Dunahalom) megfigyelt stratigráfia (ECSEDY 1973, 3-15; ECSEDY 1979, 16, 20-32, 47-52, Pl.1.2-8., P1.2., Pl.7-9., Pl.12-16.) alapján a Gödörsíros kurgánok és a Boleráz (Cernavoda III)- ill. a későbbi Baden-kultúra egyidejűségét állapította meg (ECSEDY 1975, 159-161; ECSEDY 1979, 48-52; ECSEDY 1983, 155-158). A Gödörsíros-nép kulturális szerepének megítélését nehezíti az a tény, hogy a mai napig igen kevés kurgán lett feltárva. Mára azonban már világossá vált, hogy sem a halom/kurgán emelésének rítusa, sem az okkermelléklet nem tekinthető kultúrspecifikusnak (MORINTZ-ROMAN 1968, 118; DINU 1974, 272-273), ugyanis Olténiában hamvasztásos, Bulgáriában pedig csontvázas Cotofeni temetkezést is találtak már kurgán alatt (DUMITRESCU 1960, 69, 86-88; NIKOLOV 1976, 41-42, 49-50, 06p.4.a,6, B ; 06p.7.a,6), sőt a hamvasztásos sírok fölé való halom emelésének szokását a Baden-kultúra egyes közösségei is átvették (B. KOVÁCS 1987 99-105; BRUKNER-PETROVIC-GIRIC 1974, 21, 55; GIRIC 1982, 101; GIRIC 1987, 73; DIMITRIJEVIC 1979, Taf.22.11; KALICZ 1998, 171). A másik tényező, ami nehezíti a kurgánok kronológiai helyzetének megítélését a sírokba helyezett mellékletek teljes hiánya vagy gyér volta. Ecsedy I. valószínűnek tartja, hogy ez a népesség megérte a kora bronzkor kezdetét, azonban egyelőre kérdéses, hogy milyen szerepet játszott a K-magyarországi bronzkor kialakításában (ECSEDY 1979, 52; ECSEDY 1982, 85). Ecsedy I. felfigyelt arra is, hogy a Baden lelőhelyek igen gyérek a Tiszántúlon a késő rézkor végén; úgy véli, hogy ennek oka talán Gödörsíros kurgánok itteni megtelepedése lehet (ECSEDY 1979, 51; ECSEDY 1982, 82). Amennyiben ezt a későbbi kutatások igazolni tudják, akkor megmagyarázható a Makó-kultúrát közvetlenül megelőző
