Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

A debreceni szobrászat és művészeti közélet a századvégtől a XX. sz. közepéig

mető fal- és parkdíszítő szobrokat kapott, amellett, hogy mód nyílt üvegablakok és freskók, seccok megrendelésére, elhelyezésére is. A Köztemetőben szinte minden debreceni szobrásztól, kőfaragótól látunk egy-egy munkát. Tóth András és Somo­gyi Sándor után három középszerű szobrász dolgozott Debrecenben. Foglalkoztatá­sukat a város, a „hivatalos" Debrecen feladatának érezte, s lehetőségeihez képest - néha túlzottan is - megoldotta. Debreczeny Tivadar (1890-1976), a húszas években költözött Debrecenbe, az iparos tanonciskolában tanított. 1924-től állandó kapcsolatban állt a Debreceni Műkőgyárral, itt készítette nagyméretű emlékszobrát a debreceni 39-es honvédez­ted megrendelésérc 1926-ban. A debreceni Köztemetőben ma is látható Vályi Nagy Frigyes síremléke, és „Kegyelet" című szobra. Az előző a Déri téren levő „Meren­gő" című szobrának tartózkodóbb testtartású rokona. A „Merengő"-t 1930-ban, hosszas vita után helyezték el a Déri Múzeum Posta felőli oldalán. A Református Kollégium udvari árkádsorán két domborműves emléktáblája látható: Szikszai György reformátor és Kerekes Ferenc matematikus portréja. Némethy László (1880-1963) indulása nem volt szabályszerű. Banktisztviselő volt, a fronton megrokkant, s itthon a katonaotthonban kapott műtermet. Ezt kö­vetően Stróbl Alajosnál és Beszédes Lászlónál tanult Budapesten. 1923-ban két hő­si emléktáblát készített, egyiket a Péterfia laktanya, másikat a Kereskedelmi Isko­la részére. 1929-ben készítette el a pallagi, 1936-ban a hajdúsámsoni első világhá­borús hősi emlékművet. 1924-ben a debreceni Ady Asztaltársaság felkérésére ké­szíti el Ady emléktábláját, a költő portréjával. 1932-ben avatták fel háromalakos Krisztus kompozícióját a Köztemetőben. Ugyanott áll Geréby-síremléke is. 1934­ben „szellemi szükségmunkában" készítette el Toldi Miklós szobrának agyagmin­táját, amely az új Stadion elé került volna. Nagy Sándor János (1879-19 5 2) a Képzőművészeti Főiskola befejezése után Debrecenben élt, a Dóczi Gimnáziumban tanított. A két világháború között ő kap­ta városunkban a legtöbb megbízást. Hősi emlékművei, domborművei köztereken (Álmosd, Debrecen) állnak. A Köztemetőben Halat fogó fiú alakja és Balthazár­síremléke áll. A Református Kollégiumban Balthazar Dezső püspök, Maróthy György, Sinay Miklós, Degenfeld József, Péczely József, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János és Kálvin-Zwingli reliefje látható. A debreceni alkotókon kívül az országnak szinte minden jelentős szobrásza dol­gozott Debrecennek: Medgyessy Ferencen kívül Beck Ö. Fülöp, Pásztor János, Szentgyörgyi István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Kallós Ede, Ohmann Béla, Borbereki Kovács Zoltán, Sidló Ferenc. Ha végigtekintünk az 1894-1944 közti debreceni szobrászat fejlődésén, meg kell állapítanunk, hogy valóban fejlődésről van szó: a kismesterek után jó szobrá­szi képességekkel rendelkező, tanult, művelt sokoldalú művészek dolgoztak Deb­recennek és Debrecenbe. A feladatokat a közönség és a mecénások egyre gyarapodó köre diktálta, s egyre többen és jobb színvonalon tettek a felkéréseknek, megbízá­soknak eleget. A pályázati rendszer az előforduló tévedésekkel együtt is, biztosí­totta a demokratikus döntést, a közönség kívánságát és a színvonalat. Kiemelked­nek azok a szobrászati együttesek, amelyek egy-egy térhez, épülethez nemcsak színvonalban, stílusban, hanem eszmeileg is kötődnek, azaz magas szinten fejezik M

Next

/
Oldalképek
Tartalom