Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
A Debrecenben levő művek java alkotásaihoz sorolhatók, s ha valamennyi ide szánt síremléke megvalósult volna, e műfajon belül legfontosabb alkotásai lehetnének. Első megvalósult síremléke 1921-ben készült dr. Láng Sándor fiának. A római katolikus temetőben levő síremlék-relief az ötvenes évektől, a temető felszámolásától magántulajdonban van. A dombormű íjazó fiút ábrázol, ez alatt rovásírás olvasható. (Ennek olvashatatlansága miatt nézeteltérése támadt a családdal.) 56 Valószínűleg ez a rovásírás első alkalmazása Medgyessy művészetében. A relief az egyiptomi művészet szellemét tükrözi: a legnagyobb felületek törvényét majdnem következetesen végigviszi: oldalnézetben ábrázolja az arcot és az egyik lábat, majdnem szembenézetben a mellkast. Ezt követően mintázta a „Három párka" c. tervet az épülő Köztemetőbe. A relief egyik legszebb síremléke: a három mitológiai alakot nemes egyszerűséggel jeleníti meg, harmonikus csoportkompozícióban. Csak sajnálni lehet, hogy nem valósult meg. Nem a művészen, hanem a város pénztelenségén múlott, éppúgy, mint a két kútfiguráé. A kis terveket már 1928 év elején elküldhette Medgyessy a városi tanácsnak, mert ősszel már türelmetlenül kérdezi Senyéitől, hogy a temetőkerítésre megszavazott 50 000 pengőben bennefoglaltatik-e az ő két kútfigurájának költsége?" A müvek évekig a városházán és a múzeumban hányódtak és mindig félretették azokat, a kisebb képességű debreceni alkotók gyengébb műveit többre becsülve. A Mester utólag megbékélve mondta: „Debrecen városának évekkel ezelőtt felajánlottam, hogy két kutat csinálok. Ide, valamelyik parkba. De ez az ügy betemetődött".' 8 1931-ben öt tervet nyújt be Debrecennek: a már ittlevő két temetőszobortervet, valamint reliefeket és a főbejárathoz készült jelképes szoborcsoportját. Ezt, késésre hivatkozva elveti a Sidló Ferenc vezetésével összeült zsűri, s Nagy Sándor Jánosnak és Némethy Lászlónak ad megbízást. Ezek után érthető keserű kifakadása kéziratos naplójában: ,,Ne/n kellettek. Debrecennek tőlem semmi sem kell".™ Kudarcot vallott egy magánmegrendeléssel is: egykori osztálytársa, Dóczi Jenő nem vette át több terve egyikét sem. Mint ismeretes, 1930-ban halt meg Dóczi Imre, a Dóczi Gimnázium híres igazgatója. Fia 1931-ben rendelte meg a sírszobtot. Medgyessy több tervet készített, ezeket így jellemzi Dóczi Jenő: „A fiúalak éppenséggel nem jöhet szóba. Kifejezéstelen ... a nőalak ellenben nagyon szép . . . De! mindig éreztem, hogy tulajdonképpen nem fejezi ki Édesapám ideálját... kértünk: próbáld meg valahogy az ő kemény, férfias karakterét erős, hajlíthatatlan jellemét nőalak nélkül kifejezni. így keletkezett a görög fiú . . . nincs benne invenció, kifejezés. Üres . . . téged nem fogott meg még idáig a téma. Vagy nem ismered eléggé az öreg úr egyéniségét és értékét. Lehetséges, hogy csak mint hajdani tanárodra emlékezel ... de nem él benned egyénisége a maga nagyszerű monumentalitásában". Az említett terv Medgyessy „egyik legszebben sikerült nőalak"-ja 1931-ben nem valósulhatott meg Debrecenben, 1943-ban azonban méltó helyre került: Lyka Károlyné sírját díszíti a Kerepesi úti temetőben. 60 Közben 1928-ban elkészítette 1925-ben elhunyt édesapja síremlék reliefjét - a Hatvan utcai temetőbe. (A kőből faragott portré-domborműves obeliszket 1955ben a Köztemetőbe szállították). 61 1931-ben lett öngyilkos Medgyessy volt osztálytársa, barátja, dr. Rácz Lajos.
