Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

A szobrász először hegedülő férfialakot, majd 1932 nyarán magvető reliefet mintázott a család felkérésére.*'

2 E dombormű erőteljes, középkorú, Medgyessy arcú parasztot ábrázol felgyűrt ujjú ingben, csizmában. Kötényt tartó keze, lendülő, magot szóró jobbja, előrebiccenő feje klasszikus, zárt kompozíciót alkot. A harmonikus zártság ellenére hihetetlenül dinamikus a mű, érzékelteti a munka, a vetés, a lépés ritmusát, de ezen túl, általánosan, az életet szervező, nagy ritmusokat is. Részben a halott addigi tevékenységére utal ezzel Medgyessy (Rácz mezőgazdasági kamarai igazgató volt) részben, mint a későbbi „Magvető" körplasztikáján, általa nősít, a tevékeny életet dicséri és állítja a halállal szembe. Nem hal meg az, aki épített, teremtett - sugallja az egészséges, életteli mű. A következő korszak tárgyalásánál kellene szólni az 1950-ben készített Oláhné Medgyessy Piroska síremlékről. A mű azonban az 1934-ben mintázott Kiss Ödönféle síremlék újbóli faragása, tehát e korszakhoz tartozó mű. A gyásznak, a meg rendülésnek kevés olyan képzőművészeti kifejezése van a magyar szobrászatban, mint ez a leroskadt szép nőalakot ábrázoló, monumentális hatású relief/'

1 A Debrecenben levő síremlékek méltó kiegészítője a Hajdúböszörményben 1936ban felavatott Káplár Miklós síremlék-relief. Medgyessy profilban ábrázolja a festő robusztus fejét, érzékeltetve erejét. A domborművet keretező szegélydísz, virággirland és koszorú az 1916-os podhajcei hősi emlékművének szellemét idézi. A Káplár-síremléket Ecsedi István, a festő barátja, múzeumigazgató és az Ady Társaság rendelte meg, s avatta fel.

6/

' Ugyancsak e társaság megbízásából fogott hozzá a szobrász Tóth Árpád emlékművéhez, még 1930-ban. A tervet már 1928ban, a költő halála után megfogalmazták a debreceni irodalmárok és Popper Ferenc építész. Ezt a tervet támogatta az Est lapok, valamint Móricz Zsigmond és a „Nyugat". Móricz 1930-ban megírta a Nyugat hasábjain szép visszaemlékezését, amelyben nemcsak a költőnek, hanem az apának, Tóth András szobrásznak is emléket állít. Elkérte Medgyessy Tóth Árpád reliefjét, s ugyancsak a Nyugat-ban közölte. Az Ady Társaság, neves írók, költők részvételével emlékestet rendezett 1930ban és 1934-ben, így gyűlt össze az emlékmű felállításához szükséges összeg. Az avatás 1934 nyarán, országos ünnepély közepette történt.

05 A Nagyerdő egyik szép parkrészén felállított klinker téglaoszlopon felül empire bronzkancsót, alatta a költő bronz portré-reliefjét láthatjuk a következő felirattal: „TÖTH ÁRPÁD 1886-1928", „Jó így csöndcsen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat" . . . „A debreceni Ady Társaság - 1934 - Popper arch. Medgyessy s c." A szobrász nem volt tökéletesen elégedett építész partnerével. 1932. február 14én ezt írja barátjának, Senyéinek: „Popper... végtelenül megvan bántva, hogy »egyesek« nincsenek megelégedve a tervével - Nem akar empír-t hanem görög korsót akar - Nyilatkozatot kért tőlem, hogy maradjunk meg az ő régi formájánál. Nem mondom, annyiból igaza van, hogy ő volt a kezdeményező a tervével, továbbá abban is, hogy az egyszerű sima fedő kőlap tényleg jobban mentesíti a fagyokozta szétmállások ellen mint bármi más formájú befejezés, úgy hogy én ráadtam az áldásomat. - (Gondoltam v.milyen (sic!) magyaros, kúpos, mázascserép befejezésre, de ennek a technikai kivitelezéséhez meg én nem értek."

m A következő fejezetben szólunk a kollégiummal való kapcsolatáról, az ott látható reliefekről. Meg kell emlékeznünk szobortervei között a Kollégium négyszáz