Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

A debreceni szobrászat és művészeti közélet a századvégtől a XX. sz. közepéig

pár hét után kilépett, lemondott titkári címéről is - veszélyeztetve érezte ugyanis a régi testület, a Műpártoló Egyesület létét. A Budapesten élő Medgyessy Ferenc - előzőleg a Művészház tagja - 1927-ben szintén csatlakozott a képzőművészeti osztályhoz. 1929-ben Vadász Endre, 1932-ben Káplár Miklós és Félegyházi László, majd 1933-ban Smurák József lépett be. 1927-31 közt a Műpártoló Egyesület téli tárlatán szerepelt a képzőművészeti osztály együttese, ha nem is önállóan, külön falakon. 1934- ig békésen együtt élt a Műpártoló Egyesület és az Ady Társaság. A közös kiállítások azonban felvetették a színvonalbeli különbségeket. Ezt a közönség és a sajtó is észrevette. Holló László és a Műpártoló Egyesületből az Ady Társaságba átlépő Káplár Miklós távolmaradt az őszi, téli tárlatoktól, a kiállító „Adysok": Vadász Endre, Gáborjáni, Senyéi, Medgyessy és Berki Irma kiemelt kritikát kap­tak. Az 1931-es év az I. önálló képzőművészeti kiállítással, Rabinovszky Máriusz tárlatvezetésével teljes diadalt jelentett. Rabinovszky, a modern művészet nagy pártfogója és fáradhatatlan propagálója írta a katalógus előszavát is. Az egyes mű­vészek méltatásán túl a következőket állapította meg: ,,Hat képzőművész tagja van a debreceni Ady Társaságnak. Hat külön egyéniség. Egyik sem igen hasonlít a másikra. Ez a különvalóság éppenséggel nem lehet program. Ugyanolyan kevéssé lehet program a különvalóság megszüntetése. Helyi stílust nem lehet elhatározni, helyi stílus lesz. Mennél hatékonyabbá alakul Debrecenben a szellemi élet, annál élénkebben cserélődnek ki a szellemi javak és láthatatlanul színeződik a helyi jel­leg ..." A magasfokú szervezettség mögött magas színvonalú anyag is állott, és ez je­lentette a legfőbb sikert. A képzőművészeti osztály elnöke, Holló László, sajtóelő­zetesben így nyilatkozott: ,,A modern szellemű magyar művészet debreceni kép­viselői tömörültek az Ady Társaság képzőművészeti kiállításán." Egyben kinyil­vánította, hogy az Ady Társaság nem kíván rivalizálni a Műpártoló Egyesülettel. Az 1933-as.JI. cs^porttárlaton Holló Lászlót kivéve mindenki szerepelt, az újon­nan meghívott Smurák József hódmezővásárhelyi keramikus iparművésszel együtt. Rabinovszky Máriusz így üdvözölte a kiállítást: „Debrecen az első és egyetlen vi­déki város, melyben modern képzőművészeti egyesülés létrejött és eredménnyel működik . . . ami a debreceni Ady-társaság képzőművészeti kiállításán meglepett, az a kis tárlat nyugat-európai szelleme volt, anélkül, hogy helyi és általános ma­gyar vonatkozásokat nélkülöznünk kellett volna." Ez évben - Káplár és Medgyessy javaslatára - az október 21-i közgyűlés az Ady Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Vaszary Jánost és Csók Istvánt. Feb­ruárban a III. csoportkiállítás díszvendége Csók István volt. Mellette Aba-Novák Vilmos, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Pécsi Pilch Dezső, Szőnyi István festményei, grafikái és Kövesházi Kalmár Elza szobrai szerepeltek. Az év legjelen­tősebb, a társaság egészét megmozgató rendezvénye a Tóth Árpád-emlékmű ava­tása volt. 1935- ben - Káplár Miklós váratlan halálával - a képzőművészeti osztály új el­nököt választott Medgyessy Ferenc személyében. Az Ady Társaság a Déri Múze­ummal közösen feladatának érezte Káplár emlékének maradandó megörökítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom