Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

A kor és helyszín: Debrecen a XVIII-XIX. század fordulóján

felékesíteni. Péld. ok. Csokonainak is ott állíthatnék egy pompásabb alkotmányt."

8 A Csokonai síremlék csak 1836-ra valósult meg gyűjtés révén, Beregszászi Pál (a „rajzoskola" második professzora) terveként, a Hatvan utcai temetőben. A régi Református Kollégium dísztermét és könyvtárát már a XVIII. század közepén díszítette egy-egy festmény (Zeüger Maróti Györgyöt, Weiss János Hatvani Istvánt ábrázoló művei). A századfordulón helyezték el a pártfogók (erdélyi fejedelmek), híres professzorok arcmásait, valamint a király-képeket. Eleinte nagyszebeni, kolozsvári, bécsi, pozsonyi festők vállalták a portrékészítést, később a kollégium diákjai közül kinőtt Kiss Sámuel, Kármán János, Dosnyai Károly, Kiss Bálint. Ezek a festmények már az új kollégium reprezentatív dísztermében és könyvtárában álltak. Ide került Ferenczy István Csokonai mellszobra, amelyet Kazinczy minden korabeli újságban és leveleiben népszerűsített 1824—25-ben.

9 Hazánkban Kazinczy Ferenc hirdette meg a történelmi arcképcsarnok létrehozásának programját. Közvetített a festők és megrendelők között: a Református Kollégiumba pl. beajánlotta a dán Jakob Stundert (1759— 1811), aki lefestette Péchy Imre bihari alispánt, a kollégium világi gondnokát, majd Pálóczi Horváth Ádámot és Budai Ézsaiást. A debreceni Szentgyörgyi József (1765—1832) orvos és Fáy János műgyűjtő ugyancsak számíthatott a költőfejedelem hathatós támogatására. Fáy Jánost (1773—1833) már gyermekkorától ismerte Kazinczy, rokonságban álltak. Fáy Debrecenben született, de útja Egerbe és Ernődre kanyarodott el. Itt alakított ki képtárat, amelyet Kazinczy is gyarapított. Mint Dessewffynek írta: „ Az én érdemem, hogy Fáy János 1300 forinton veve meg egy Gaudentio Ferrarit a hazának". Többször vásárolt Bécsben Fáy számára és másoltatott képeket, s azt tanácsolta neki, hogy a közepes „Originálok helyett vegye meg Miedermanntól Rembrandt anyja képét, amelyet M. a Belvederéből másolt". 8. KL. 1142. sz. (V. k. 86.). 9. Takács Béla: A kollégium múzeumai = A debreceni Református Kollégium története (Bp. 1988.), 499—533. Balogh István: A debreceni Református Kollégium gyűjteményeinek keletkezése = Zádor—Szabolcsi: Művészet és felvilágosodás (Bp. 1978). A továbbiakban: Balogh I. 1978. Sz. Kürti Katalin: A Református Kollégium és a képzőművészetek 1790—1848 = Déri Múzeum évkönyve (továbbiakban DMÉ), 1988. (Debrecen, 1990.). 249—300. Ő