Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Hamar Péter: „Apám sose beszélt erről a csécsi ünnepről”
A bizalmas megnevezés arra enged következtetni, hogy Móricz már korábbról ismerte Tarpay Gizit 12 , akivel kapcsolatosan kissé igazságtalan Margócsy József, aki „a milotai földbirtokos lány népieskedő divatozásáról" 13 beszél. Abban tökéletesen igaza van a tanulmány írójának, hogy az ünnepség nem volt mentes a magyarkodástól, a hazafias szólamok puffogtatásától és a revizionista megnyilatkozásoktól (ebben egyébként - ha csekély mértékben - maga Móricz is ludas, de erre majd visszatérünk), ám „a milotai földbirtokos lány", aki ekkor már kétszeresen elvált asszony, ebben aligha hibáztatható. Ő Móricz kívánságára színpadra állította - úgy, ahogy tudta, s ez az akkori szatmári viszonyok ismeretében nem is kis teljesítmény - azt a darabot, amit az író küldött neki. Egyébként Móricz új egyfelvonásost szándékozott írni az alkalomra, de az említett időzavar következtében egy régebbi darabját, a Hány óra, Zsuzsi? M-t postázta. Ha ezt a népszínművek modorában adták elő Csecsén, azért a matéria legalább annyira hibáztatható, mint a rendező. Népi anekdota jelenetté „tupírozása" ez, hasonlóan a Dufia pofonhoz vagy Az ördöghöz, és a poén kedvéért Móricz mindegyikben feláldozza a hiteles parasztábrázolást. Egy tény: Tarpay Gizi nem vesződött csecsei szereplők válogatásával, hanem kipróbált milotai színjátszóival 15 játszatta el a darabot, amiből keletkezett is némi vita. Valamiként Móricz tudomására jutott, hogy mégsem a csécsiek adják elő a darabot. Feszültség támadt az író intelmeit szó szerint vevő Orosz Kálmán és a darabot rendező, beleszólást nem tűrő Tarpay Gizi között, ezért a következőt írja a szerző a papnak: „Kedves Barátom, már én nagyon szépen kérlek, ha van is valami érzékenykedés jobbról vagy balról, de erre az alkalomra függesszétek fel, s Tarpay Gizivel, aki nagyon lelkes híve ennek a dolognak, s akinek elküldtem a darabot, együtt csináljátok meg a kis darab berendezését." 16 12 A közelebbi kapcsolatot igazolja egy, az ünnepi ebédről készült fényképfelvétel is. A főasztalnál középen ült Móricz, jobbján Simonyi Mária, őmellette dr. Streicher Andor alispán, balján dr. Gaál Endre, s közvetlenül őmellette Tarpay Gizi. Lásd még: HAMAR Péter: Az a szép régi asszony. Kelet-Magyarország, 2005. március 9. 13 MARGÓCSY József: i. m. 44. 14 Megjelent a Nyugat 1922/19. számában. A darab történetéhez tartozik, hogy az első magyar hangosfilmnek, amely 1930. február-áprilisában készült és több apró részletből állt, a Hány óra, Zsuzsi? volt a 4. része. Dajbukát Ilona, Bársony István és Heltai Andor játszották a szerepeket. 15 Molnár Mátyás 1955-ben felkereste a Tiszaháton Móricz egykori személyes ismerőseit, és a velük készített interjúkat a Szabolcs-szatmári Szemle 1979/2. számában közölte. Ezek között olvasható rövid beszélgetés Nyilas Józsefné milotai parasztasszonnyal, aki a darabban Zsuzsi szerepét játszotta annak idején. ,6 MZSLI. 296.
