Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Erdélyi Zsuzsanna: Valahol Gagauziában

Szeretett Péntek felállt és azt mondotta: - Aki ezt az én imádságomat tudja és elmondja Csütörtökön este ötször, pénteken hajnalban hatszor, Eljön hozzá a Szent Angyal és békességet hoz neki, Viaszszékére kerül, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak az ölébe/kebelébe. Ámen. (Gyűjtötte 2004. június 8-án Çakir Elena G, Besalmában, Gagauziyában.) * Ég: lehet menny értelemben is, akárcsak a szláv eredetű ray szó. Lásd lentebb, a 14. sorban. Viaszszékére kerül: J. A. Kapáló így fordítja a „bal mumundan slemgeye" szövegrészt, melyet Kakuk Zsuzsanna megkérdőjelez. Ö ui. a „bal mumundan" kifejezést ablativus-esetben lévő szónak látja, viaszgyertya jelentéssel. Viszont a slem-tövű dativusban álló slemgeye szláv jövevényszót nem ismeri, de még a szlavista barátaink sem tudják hova tenni. Mint említettük, a gagauzok mai nyelvének és etnikumának kialakulásában nyomon követhető az őket körülvevő népek befolyása. Ezért szláv (bolgár-orosz), román, görög jövevényszók bőven akadnak nyelvükben, amiképpen ezt jelen szövegeinkben is észleljük: pl. Ayoz - görög, Duhu, ray, slem/ geye/ -szláv, íncer - román eredetű szavak. Érdekes kifejezés az Ayoz incer: Szent Angyal. Ily formában eleddig nem találkoztam vele. Feltehetően az Űr angyaláról van szó, amiként ezt a következő imában látjuk. Kapáló a teljes görög eredetű Ayoz Angelint először az Űr angyalának fordítja (3. sor), később viszont visszatér a Szent Angyal formához (9. sor). A szláv hagyományban is szereplő megszemélyesített Péntek, Kapalónál: Kedves Péntek. Ez nem adja vissza a gagauz Sevgim szót, amelyet Kakuk Zsuzsanna tartalmi követelménnyel Szeretett Pénteknek adott vissza. Nálunk ilyen jelzős szerkezetben Szerető Szentem, Szerető Szent Jánosom stb. van, amely a török sevgim jelentéstartományának is megfelel. Az utolsó sor ísaan-ja Kapalónál: Jézus. Torzulás vagy félreértés lehet. Az Ószövetség ismert hármasa: Ábrahám, Izsák, Jákob. E sorba nehezen illeszthető bele az Újszövetség Jézusa. A magyar népi imádságokban is megtalálható az „Ábrahámnak kebele": Sinus Abrahae. A középkori halottkultusz nyoma. Már a mi 12. századi Halotti Beszédünkben is olvashatjuk. Ez az imádság több motívumában erős román hatást, párhuzamosságot mutat.