Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Erdélyi Zsuzsanna: Valahol Gagauziában

1978, 1999), amelyekben a magyar hagyományról szóltam. Viszont a 2001-, 2004-es „Aki ezt az imádságot...", Élő passiók c. kiadványokban meg a műfaj európai jelenlétével, történelmi hátterével foglalkoztam. Bebizonyítottam, hogy e szöveghagyomány nemcsak magyar örökség, hanem egy, a késő középkorban Európa-szerte megélt és átélt spiritualitás lenyomata, vallási élmények szóval való ábrázolása. Averbális ikonográfia megjelenítette Golgota-dráma, a közösségi katarzist kiváltó Krisztus-halál és az anyai fájdalom képe. E súlyos gondolati tartalmat nemcsak a költészet és a zene fejezte ki, hanem a képzőművészet minden ága: képen, szoborban, textilen, kerámián egyaránt láthatjuk a fájdalmak férfia - vir dolorum, a fájdalmas anya - mater dolorosa, a könyörület képe - imago pietatis megrendítő alakját. Mindezek után érthető, hogy miért helyeztem előtérbe a J. A. Kapalótól kapott két gagauz imádságot, a maga nemében egyedüli értéket. Bulgár változatot eleddig minden keresés ellenére sem találtam. Állítólag hiányuk a 450 éves török megszállással magyarázható: a szakirodalom hallgat, ez a két szöveg viszont itt van s vallhat az értőnek. Vallhat az egykori hitéletről, vallási tartalmairól, köznépi gyakorlatáról, esetünkben még az iszlám-keresztény váltás elmosódott kulisszáiról, töprengésre késztető kifejezéseiről, nyelvi keveredéséről is. Pl. Isten: Allah. Ugyanakkor az Úristen, Űr: padisaa. A mi törökök befolyásolta magyar tudatunkban a padisah szó magát a szultánt jelenti. Ennek a két imádságnak a szókészlete az anyanyelv-törökön kívül mintegy történelmi mozgásaik nyelvi jeleként bolgár, orosz, román, görög jövevényszavakat is mutat. Ugyanakkor azonosságot-hasonlóságot szláv és román nyelvű imádságaink bizonyos motívumaival, stiláris fordulataival, alakzataival. Tartalmilag meg az egész Európában elterjedt, sok helyen még ma is gyűjthető emlékekkel. Úgy gondolom, hogy ezek a gagauz szövegek - remélem, előbb-utóbb többel is gazdagodom - nyelvészeink érdeklődését is felkeltik s mind nyelvtörténeti, nyelvfejlődési kérdésekben, mind a jövevényszavakkal kapcsolatban elemzéseket végeznek, beleértve a vallási vonatkozású kifejezéseket is. Végezetül föltenném a kérdést: számíthatunk-e ilyen szövegemlékekre a másik török eredetű keresztény népnél, a csuvasoknál is? Vagy az ő iszlám környezetük, ősi hagyományaik kizárják ennek a lehetőségét? Annál inkább megadta ezt a gagauzoknak az őket körülvevő masszív ortodox tömb léte, vallási befolyása, mindent átlengő szelleme. A cirill betűt használó gagauzok imádságait én már latin írással és kész magyar fordításban kaptam. Nem tudom, hogy J. A. Kapáló ültette-e át magyarra, vagy erdélyi kollégái segítettek-e neki? Mindenesetre bennem bizonytalanságok támadtak egyes kifejezéseknél. Kakuk Zsuzsanna turkológus professzornő segített pontos értelmezésükben. Mind Kapáló, mind az ő szöveghű fordítását összeegyeztetve kívántuk a műfaj szellemének, a mondanivaló logikájának, népi terminológiájának is megfelelő-