Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa
kozottságot szerezzen. Nagyon sok idejét tanulással töltötte: „kitűnő tanárnak ismerték el régebben; a debreceni évek alatt éppoly kivételes képességű főigazgató lett." 14 Igyekezett részt venni Debrecen kulturális életében is. Bár minden kulturális intézmény élete, munkája, minden kulturális rendezvény iránt érdeklődött, legtöbbjükön meg is jelent, egy bizonyos tartózkodást mindenki érzett személye irányában. A Csokonai Körben az Adyval szembenállók eleve gyanakodva fogadták, az Ady szellemiségét tisztelő, Ady nagyságát, költészetének óriási hatását elismerő csekély számú debreceni irodalmár pedig azt nézte gyanakodva, hogy felfogása, világnézete inkább a „konzervatívokhoz" köti. Érdekesen viszonyult az 1927-ben alakult Ady Társasághoz, amit „progresszív értelmiségiek" hoztak létre, feladatul vállalva, hogy Debrecenben „Ady szellemében teremtenek irodalmi atmoszférát". 15 Ady Lajos közelebbről ismerte Zoltai Lajost, a Városi Múzeum akkor már széles körben ismert és elismert tényleges vezetőjét. Amikor 1921-ben arra az elhatározásra jutott, hogy bátyja eredeti és ideiglenes sírjelét - nem várva be a kezdetektől ígért síremlék elkészültét - kicseréli egy szerinte jobban megfelelő sírjelre, egy hagyományos „debreceni fejfd' megtervezésére kérte föl Zoltait, aki örömmel fogadta a felkérést és rövid időn belül el is készítette a fejfa tervét. Az Ady-fejfa további sorsáról maga Zoltai Lajos tájékoztat bennünket, ugyanúgy, ahogy annak idején a debrecenieket is tájékoztatta egyik újságcikkével. A kérdéses cikk névtelenül és mindenféle azonosító jel nélkül jelent meg az Egyetértés 1921. évi évfolyama május 4-i számában: MILYEN LESZ ADY ENDRE FEJFÁJA? Az Ady-család, elsősorban pedig Ady Lajos debreceni kir. Tankerületi főigazgató fölkérésére Zoltai Lajos, a debreczeni múzeum h. igazgatója most készítette el annak a fejfának tervezetét, amelyet a család az elhunyt nagy költő sírja fölé akar állítani addig is, amíg naradandóbb emléket állítanak a sírra. A tervezet igen szép művészi munka s méltó terméke Zoltai ügyes kezének és rajztudásának. A fejfa mintájául a régi debreczeni fejfák típusát vette alapul Zoltai Lajos s méltóképen szolgál a költő sírjának ideiglenes megjelöléséül. A fejfa homlokrészén, stilizált folyondár keretben sírdombból kinövő, hullámos lombozatú szomorúfűz áll, 14 ADY Lajosné: Az ismeretlen Ady. Akiről az érmindszenti levelesláda beszél. H. (Bp.), é. n., Béta Irodalmi Rt. Kiadása, 1942. 401. 15 Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz. Debrecen, 1978. 129.
