Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa
Két oldalt pedig tulipán és margaréta, felül pedig egy csokor tulipán és margaréta hajlik alá. A fejfa felírása a következő: A B. F. R. A. Itt nyugszik az Úrban néhai Ady Endre élt 41 évet. Meghalt 1919 január 27-én. Béke poraira! A név alatt, amelyet folyandár keret vesz körül, keresztbe fektetett lúdtoll és lant van. A fejfa alapszíne zománcozott fekete, a szöveg betűi kivésve és fehér zománccal kitöltve. A kivitellel a család Ekly Józsefet bízta meg, aki a vésést debreczeni szobrásszal végezteti. A fejfa még e héten elkészül s Budapestre szállítják, ahol ünnepélyesen fogják fölállítani. Ady Lajos a fejfát hamarosan Budapestre szállíttatta és felállíttatta Ady Endre sírján. Közben írta Ady-monográfiáját is, amelynek egyik szép illusztrációja volt Csáky Imre egész oldalas fotója a sírról és vele a fejfáról Az utolsó stáció címen. 16 A fejfa-kép, illetve a fejfás sírkép aztán innen terjedt el különböző kiadványokba. Debrecenben az Ady-fejfa helyi vonatkozásai is hozzájárultak, hogy megerősödjék az Ady-kultusz, hogy létrejöjjön az Ady Endre emlékét mindig felszínen tartó Ady Társaság. 17 Ady Lajos ugyan az Ady Társaság díszelnöke volt, de ez semmi esetre sem jelentette azt, hogy Ady Lajos jól érezte magát Debrecenben. Sokak számára érthetetlen volt, hogy 1935-ben hivatalában átminősítették tanügyi főtanácsosnak és áthelyezték a budapesti tankerületi főigazgatóságra. Özvegye azt írta már idézett könyvében, hogy az áthelyezés nagyon bántotta, hiszen munkáját rendkívül nagy gonddal végezte, s úgy vélte, hogy a debreceni évek képességei kiteljesedését, pályája legsikeresebb állomását jelentették életében és jogosan várhat szép eredményeinek megfelelő elismerést, további emelkedést pályáján. Azonban nem így történt. Ki tudja - teszi fel a kérdést özvegye - milyen sorscsapásnak köszönhette átminősítését és elhelyezését, talán az Ady név ellen irányuló, mindig kész sorscsapásnak, amelyet olykor aknamunkának is nevezhetnénk... Az egy évig új 16 Az utolsó stáció. Csáky Imre felvétele. ADY Lajos: i. m. 240-241. 17 A Gulyás Pál és Juhász.Géza vezette Ady Társaság állandó munkatársa volt Földessy Gyula. Vö.: BAKÓ Endre: Irodalmi élet a két világháború között. In.: TOKODY Gyula szerk.: Debrecen története 1919-1944. Debrecen, 1986. 333-337.
