Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa

nagyon szerette az öccsét, aki bizony nem egy esetben kihasználta bátyja iránta érzett gondoskodó szeretetét. Ady utolsó napjaiban is aggodalmaskodva várta az értesítést Ady Lajos tankerületi főigazgatóvá való kinevezéséről. Ady barátait, jó ismerőseit, az irodalmárokat ismerte ugyan, miért is ne ismerte volna, hiszen végre is, magyar-latin szakos középiskolai tanár volt. Ismerni ismerte őket, de nem nagyon becsülte, mint ahogy őt se tartották Ady barátai sokra. Ahelyett, hogy sorra szedegetnénk Ady Lajos nem éppen dicséretes dolgait, jobbnak látjuk a Benedek Marceíí-féle nagy Irodalmi Lexikon róla szóló szócikkét idézni: „Ady Lajos (Érmindszent, 1881 - Budapest, 1940) irodalomtörténeti és pedagógiai író. Ady Endre öccse. Kolozsváron fejezte be - magyarlatin szakon- egyetemi tanulmányait. Utána Zilahon, majd 1909-től Budapesten tanár, 1919 februárjától a debreceni tankerület főigazgatója, 1935-ben a fővárosi tankerületi főigazgatóságra helyezték át. Ady Endre (1923) című könyvének adatai hasznos nyomokat adtak az Ady-kutatásnak, szempontjai azonban sokszor elfogultak, s érezhetően távol állnak bátyja merészen új, forradalmi világnézetétől"

12 Ezzel a vélekedéssel szemben helyesnek tartjuk, a kérdésben talán legilletékesebb Földessy Gyula Ady Lajos-képét bemutatni. Az „Ady-versek poetaadminisztrátora", Földessy Gyula, sokszor írt Ady öccséről. Ezeket a „szórvány adatokat" összefoglalva, kerek egésszé formálva mintázta meg Ady Lajos (1881. január 29.-1940. április 18.) című kistanulmányában Ady Lajos képét. Földessy, miután nagy határozottsággal összegezte az „Ady családban a szokásosnál bensőségesebb összetartásából folyó kölcsönös segítségnyújtást, megértést, szeretetet; Ady Lajosról, számolva már az Ady Lajost ért támadásokkal is, ezt írta: „ Nagy indulatú, erős vérmérsékletű emberek életét természetszerűleg nagy tévedések, hibák-búnök is stációzzák, nemcsak jó tulajdonságok és erények. Ady Lajos életében is van hol s min megakadni, de hozzá közelebb álló barátai tanúskodhatnak mellette, hogy igazságra törekvő ember volt, sok szép és jó szándékkal és sok rokonszenves jellemvonással és képességgel: jókedvű társalgó volt, szellemes előadású, ajkáról bőven folyt a tréfás szó és a sok jóízű anekdota s akit barátjának vallott, azért, bátyjaként, mindig készen állott minden szívességtevésre. Azok a támadások, amik a rokoni ellenségek és más pártállásúak részeiről érték őt, nemcsak legnagyobb részükben, hanem lényegükben is igazságtalanok vagy legalábbis rosszhiszeműen és értetlenül elfogultak voltak."

13 Ady Lajos Debrecenben igyekezett jól érezni magát. Özvegye írta róla, hogy minden erejével azon volt, hogy jó, az iskolaszervezés, az oktatás intézményrendszere, a közoktatás eredményessége biztosítása terén lehető legjobb tájé12 BENEDEK Marcell szerk.: Magyar Irodalmi Lexikon. I. Bp., 1963. 18-19. 13 FÖLDESSY Gyula: Ady Lajos (1881. január 29.-1940. április 18.) Uő: Ady az ember és a költő. Bp., 1943. 61-62.