Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Ratzky Rita: „A lehullott csillag fennmaradt sugára”
Itt ki kellett szállnom, s ezt annál szívesebben tettem, miután csecsemőkorom óta még úgyse voltam szülővárosomban. De mily különös. Midőn először érintem lábaimmal e város könnyű porát, mázsányi tehert éreztem kedélyemre nehezedni. Előérzet volt ez, mely sejteté velem az itt töltendő idő nyomasztó súlyát. De erről az első napokban sejtelmem sem volt, s bár leverten, de nem kétségbeesve haladtam a város közepe felé. De mint midőn újabb erővel halad a Mekka felé zarándokló török, midőn a szenthely mecsetcsúcsait megpillantja, úgy repült el tőlem minden lankadtság, midőn a debreczeni Thália vereslő templom födelét megpillantani. E perczben az elégedetlenség ördöge szállta meg nagyravágyó lelkemet, irigyelve a boldogokat, kik e remek csarnokban imádhatják Istenüket. Az írás Petőfi Úti jegyzeteinek szellemes-ironikus humorát idézi. Petőfi Zoltán minden műfajban próbálkozik. Legkorábban természetesen a lírával kísérletezik. Gyermekkori köszöntőit, alkalmi verseit nem kell komolyan vennünk. Legtermékenyebb időszaka a versírás szempontjából a Csákón, Petőfi István házánál töltött idő. Nem a nyári iskolai szünetek, hanem az az év, amikor úgy gondolja, gazdatisztnek tanul, és az akkori szokás szerint először egy „praxi" évet kellett egy gazdaságban eltöltenie. 1864 őszétől 1865 őszéig tehát Csákón van, de közben mint magántanuló folytatja tanulmányait Szarvason az evangélikus lyceumban. Itt lett szerelmes Geist Ilkába. Petőfi István gazdatiszt volt Geist Gáspár birtokosnál, így ismerte meg Zoltán a lányt. Ez a reménytelen szerelem táplálja ekkori líráját, amely egyébként is nagyrészt szerelmes versekből áll. Kéziratos verseskötetének címe Szivhangok, amelyben két nagyobb ciklus van, a Költemények és a Jobb költemények címzetű. Ez utóbbi mottója a következő négy sor: Leányt az ölembe, Serleget kezembe, E kettő kell nekem, E kettő életem. Lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot az apa 1846-os Szabadság, szerelem című mottójával. E nagyon ifjúkori költemények egy közvetlenül önkifejező líra darabjai. Ilyeneket a kezdő költők szoktak írni vagy a később is az amatőr szinten maradó versfaragók. Petőfi Zoltán csákói versei halványan, egy-egy sorban Petőfi Sándor-utánérzések. Például a Mi szép az ég, s mint gyermekarc... kezdetű vagy az Egy gondolat című versei. Ez utóbbi ugyancsak szerelmes vers:
